Az utolsó hét az az utolsó hét, azzal nem lehet mit kezdeni, nem hittem hogy tényleg hisztérikusan kell pakolni, mert én felkészült versenyző vagyok... de nem, ezt most teszteltem, és igaz: az utolsó hét kizárólag őőőőrületben bír eltelni, ezzel meg kell barátkozni.
Pakolás
A bőröndök méretét általában a saját repülőgéptársaságod meghatározza és a honlapján közzé is teszi. Ezek azért a standard méretek körül mozognak: kézipoggyász max 8 kg, 26x45x56 cm, ez fér el a fejed fölött biztonságosan a tárolóban. A nagybőröndnél méretet nem, csak súlyt szabnak meg, ez 20 kg. Szerencsére az ifjúkorú is teljes bőröndöt cipelhet a 75%-os jegye mellé, úgyhogy viszonylag van hely. Majd most kiderül, még nem volt meg a próbapakolás. A ballasztokról érdeklődtem a többi kimenőhazafik körében: általában ruhát, kinti évszaknak megfelelőt érdemes vinni, meg legszükségesebb apróságokat. Elhagytuk a hajszárítót, villanyborotvát és társaikat, mert úgyis csak átalakítóval lehetne őket használni, és nagyjából annyiért kapható, mint itthon. Magyarul: drágább túlsúlyt fizetni, mint kint venni egy újat. Ez számottevő spórolást jelent. Ruhákkal jól állunk, ami nem kellett, ment ajándékba, a többi szerintem jól be fog férni, mert mi nem viszünk plüssállat-gyűjteményt. Cipőt ajnálották, hogy vigyünk, ha vannak jók, mert elég drága és nem a legjobb a cipőválaszték odaki'. Én csak bőrt, úgyhogy raktam el 5 párat, meg egy veszkócsimmát, végül túrabakancsban megyek, mert az bizonyult a legnehezebbnek. Túl kényelmes nem lesz, de úgyis mindig leveszem a gépen szóval oké. Majd a szekuritban lesz vicces ahogy fűzögetem ki-be, de erre lélekben már felkészültem. Egyébként minden cuccból csak a legszükségesebb apróságokat - majd kint venni kell, olcsóbb, mondom, mint szállítgatni.
Orvosi vizsgálat
Mi itt most szívunk egy kicsit, mert utolsó hétre hagytuk, az orvos ugyanis azt mondta telefonon, hogy egy hét alatt megvan. Valamit elbambulhatott, mert kiderült hogy a hepatitis csak másfél hét alatt lesz kész. Szerencsére sikerült vele megbeszélni, hogy megcsináljuk az egész hercehurcát, aztán egy meghatalmazottunk elmegy a laboreredményért, beszolgáltatja neki a leleteket és akkor ő lezárja és átadja a reportot. Ezt majd magunk után küldetjük, pénzben ennyit bukunk rajta. Szóval az úgy van, hogy be kell kocogni a Mária utcába, bőrgyógyászati klinika, STD osztály. Bejelentkezés nélkül sorba kell ülni a vérvétel előtt, egyszercsak behívnak, ott veszik fel az adatokat. Érdemes tudni, hogy mit akarunk. AIDS és hepatitisz (a HBsAg fajta) kell Új-Zélandra. Vérvétel után fel kell kocogni a második emeletre, és befizetni az aids-ért fejenként 4000 Ft-ot, a hepatitiszért 1500-öt. A számlával aztán vissza az STD laborba, ahol ránéznek, ráírják a számod, és ezzel lehet majd érte menni, másfél hét múlva. A hepatitiszt újabban csak kedden csinálják, tehát ha éppen hétfőn mentél vérvérelre, akkor még akár csütörtökre is meglehet... de persze a magyar egészségügy útjai kifürkészhetetlenek.
Erre egy példa: ha hétfőn csináltatsz AIDS tesztet, az legkorábban szerdára van kész. Ámde ha kedden, az már kedd délutánra. Hae? Annyi biztos, hogy érdemes nyitásra, reggel 8-ra odamenni, mert ha 10 körül érsz, az már csak a másnapi menettel megy tovább, és akkor ki tudja, milyen krono-szinklasztikus infundibulumba kerül útközben. Lehet például, hogy a vérvételt megelőző nap lesz kész, amikor nem tudod átvenni mert még ott sem voltál. Voltandottál.
Maga a redzsisztered immigrésün vizsgálat egy házaspár esetében kb. 2 órát vesz igénybe. még itthon ki kell nyomtatnod egy bazihosszú sok oldalas dokumentumot, azt fogja ő töltögetni. Érdemes előre elolvasni, hogy tudd miket fog kérdezni. Felnőtteknek fejenkét 3, 10 éves gyereknek 1 darab igazolványképet is kell vinni, plusz friss langyos reggeli pisiket. Ott helyben fog majd röntgenezni. Mi szombaton megyünk majd, mer szeretünk veszélyesen élni. Ez a buli felnőttenként 17 ezer lesz, kisfejszének 12 ezer. Őt nem világítják és nem gondolják hogy aidses vagy hepatitiszos. Pedig megjegyzem, sansza nincs rá kevesebb, mint mondjuk nekem.
Gyerekvigyázás
Írtam egy kis kártyát a gyereknek angolul, telefonszámokkal meg titkos térképekkel, hogy mifenét csináljanak vele ha elveszne valamelyik reptéren.
Iskolakötelezettség - Update
Közben megtudtam ám, hogy a helyes eljárás az, hogy a területileg_illetékes suli igazgatójának kell lejelenteni, hogy külföldön folytatja a gyerek a tanulmányait. Mindezt elég levélben is megtenni (én mondjuk tértivevénnyel...) és a biztonság kedvéért a kerület illetékes jegyzőjének is megküldöm.
mostan ennyit, még pakolás... aztán mindjárt megyünk is, sitty-sutty a kannibálok földjére.
2009. január 7., szerda
2008. december 29., hétfő
No worries
Nos, Moni, aki nem Móni, meginicializált, mert csomó minden eszébe jutott, és erről meg nekem jutott eszembe csomó minden, úgyhogy írok is, jobb az ilyesmin gyorsan túlesni.
Nem vagyok egy nagy blogolvasó, csak négyet-ötöt követek hűségesen. A tematikusakat bírom, meg azokat, ahol van valamilyen személyes indíttatás, mondjuk ismerem a szerzőt. Azokat, akik naplószerűen világba kajabálják a kis életük jelentéktelen eseményeit, vagy mondvacsinált témák köré ollóznak cikkeket halomba, nem szeretem. Még egy apróság, ami teljesen szubjektív hülyeség (pl. gerincenborzol ha valaki azt mondja: "emberke") - szóval halálba idegesít ha valaki úgy blogol, hogy "K. elment a boltba, és összefutott C.-vel, aki elmondta hogy S. új állást kapott..." na a ilyen rövidítéseket zsigerileg nem viselem, pedig semmi megmagyarázható okom nincs rá.
Ennek ellenére a kisrumfban lehet valami, mert teljesen ráragadtam, pedig mindenféléről írogat, ahogy érzi, ráadásul gyakran emleget egy bizonyos V. nevűt is. És mégis. Nem tudok a közelgő utazásunkhoz információt szívni belőle, mert ők Írországban laknak, szóval nem is értem... mégis rendszeres olvasója vagyok. Az előző posthoz írta, hogy meglepődött a szisztematikus készülődésen, aztán egy egész postot kapott a téma, vagyis inkább szabad asszociációs szökellést rendezett a dobozaink okán.
Ami először eszembe jutott, mikor olvastam: welcome to real life 2.0... Nekem nagyon fura élmény volt nyáron, hogy olyan emberekért szurkolok, akiket az életben nem láttam. Hogy úgy érzem, ismerősök, barátok, holott maximum a skype-on osztottuk az észt. Talán lassan bele kell nyugodni, hogy ez egy egészen új módja a kapcsolattartásnak, barátkozásnak. Azért még csodálkozom rajta egy picinyt. A témáról egyébként komoly tanulmányok készültek már, úgyhogy nem megyek bele abba, hogyan pukkanhat szét egy-egy komolynak hitt webes barátság a valóság 1.0 talaján, illetve mennyire skizofrén állapotokat idézhet elő egy-egy ilyen alábukás. Maradjunk annyiban, no worries, aztán lesz ami lesz.
Másik: valóban lehet, hogy marhára szisztematának tűnök, de gyerekkel azt hiszem az ember nem is tehet mást, muszáj mindenre felkészülni, nem mehetek bele a vakvilágba két bőrönddel, mert ha folyik az orra, kell hogy legyen nálam zsepi.
Nagyon régóta tudom, hogy nem jó nekem itt, és ez simán lehet, hogy az egyéniségemből adódik - lehet hogy seholse jó?:) mindenesetre ezt most jól kipróbáljuk. Nem ragaszkodom a tárgyakhoz. Fontosak nekem, szép otthont kell magam köré kanyarítani, de bármikor bármit hajlandó vagyok lecserélni. Nincsenek igazi gyökereim, nem köt ide semmi, meg máshová sem. Könnyen mozdulok, igényem van a változásra. Jó érzés, hogy a sok papírmunka, ügyintézés megéri, és kézzelfogható eredménye van. Jó érzés, hogy van valamiféle jövőképem, egy generációra előre is.
Egyébként, ha valami miatt balul ütne ki ez az egész, akkor is megérte - azt hiszem, hogy a 2008-as évet azért tudtam végigcsinálni, mert végig előttem lebegett: megyünk.
END lelki_elet(s)
FROM imma_neni
Nem vagyok egy nagy blogolvasó, csak négyet-ötöt követek hűségesen. A tematikusakat bírom, meg azokat, ahol van valamilyen személyes indíttatás, mondjuk ismerem a szerzőt. Azokat, akik naplószerűen világba kajabálják a kis életük jelentéktelen eseményeit, vagy mondvacsinált témák köré ollóznak cikkeket halomba, nem szeretem. Még egy apróság, ami teljesen szubjektív hülyeség (pl. gerincenborzol ha valaki azt mondja: "emberke") - szóval halálba idegesít ha valaki úgy blogol, hogy "K. elment a boltba, és összefutott C.-vel, aki elmondta hogy S. új állást kapott..." na a ilyen rövidítéseket zsigerileg nem viselem, pedig semmi megmagyarázható okom nincs rá.
Ennek ellenére a kisrumfban lehet valami, mert teljesen ráragadtam, pedig mindenféléről írogat, ahogy érzi, ráadásul gyakran emleget egy bizonyos V. nevűt is. És mégis. Nem tudok a közelgő utazásunkhoz információt szívni belőle, mert ők Írországban laknak, szóval nem is értem... mégis rendszeres olvasója vagyok. Az előző posthoz írta, hogy meglepődött a szisztematikus készülődésen, aztán egy egész postot kapott a téma, vagyis inkább szabad asszociációs szökellést rendezett a dobozaink okán.
Ami először eszembe jutott, mikor olvastam: welcome to real life 2.0... Nekem nagyon fura élmény volt nyáron, hogy olyan emberekért szurkolok, akiket az életben nem láttam. Hogy úgy érzem, ismerősök, barátok, holott maximum a skype-on osztottuk az észt. Talán lassan bele kell nyugodni, hogy ez egy egészen új módja a kapcsolattartásnak, barátkozásnak. Azért még csodálkozom rajta egy picinyt. A témáról egyébként komoly tanulmányok készültek már, úgyhogy nem megyek bele abba, hogyan pukkanhat szét egy-egy komolynak hitt webes barátság a valóság 1.0 talaján, illetve mennyire skizofrén állapotokat idézhet elő egy-egy ilyen alábukás. Maradjunk annyiban, no worries, aztán lesz ami lesz.
Másik: valóban lehet, hogy marhára szisztematának tűnök, de gyerekkel azt hiszem az ember nem is tehet mást, muszáj mindenre felkészülni, nem mehetek bele a vakvilágba két bőrönddel, mert ha folyik az orra, kell hogy legyen nálam zsepi.
Nagyon régóta tudom, hogy nem jó nekem itt, és ez simán lehet, hogy az egyéniségemből adódik - lehet hogy seholse jó?:) mindenesetre ezt most jól kipróbáljuk. Nem ragaszkodom a tárgyakhoz. Fontosak nekem, szép otthont kell magam köré kanyarítani, de bármikor bármit hajlandó vagyok lecserélni. Nincsenek igazi gyökereim, nem köt ide semmi, meg máshová sem. Könnyen mozdulok, igényem van a változásra. Jó érzés, hogy a sok papírmunka, ügyintézés megéri, és kézzelfogható eredménye van. Jó érzés, hogy van valamiféle jövőképem, egy generációra előre is.
Egyébként, ha valami miatt balul ütne ki ez az egész, akkor is megérte - azt hiszem, hogy a 2008-as évet azért tudtam végigcsinálni, mert végig előttem lebegett: megyünk.
END lelki_elet(s)
FROM imma_neni
Akkor dobozolunk, doktorozunk, papírozunk
Karácsony megvolt, jelentem alássan, sűrű töltöttkáposztákkal meg buta filmekkel, délig alvásokkal. Mostan szépen nyugiban nekilátunk dobozolni. Úgy adódott, hogy ismerős fogja kivenni a lakást, ezért úgy döntöttünk, hogy nem vesszük igénybe a vámraktárat, elég nagy a kamra, a bedobozolt cucokat feltesszük oda, a képek maradhatnak a falon, stb.
Ilyen egyforma dobozokat vettünk, számosat. Ezeket három digites kódokkal látjuk el, és szépen excel táblába vezetjük majd, tartalom szerint. Arra kell figyelni, hogy azok a dolgok, amik vám szempontjából aggályosak (pl. textil, szalma, vagy bármilyen más organikus alapanyagú holmik) egy dobozba kerüljenek, jól azonosíthatóan, mert nagy valószínűség szerint költözéskor ezeket meg fogják majd szemlézni, nehogy bevivődjék valamilyen új-zélandra káros anyag.
Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, hogy párom gitárja is jön velünk. Amikor elhoztam Amerikából, nem kértek érte semmilyen extra díjat, bár akkor is a 20 kilós kvótám fölött volt. Ha most kérnek, hát adunk. Biztonságosabb így, meg nem venném a lelkemre, ha szegény fél év kihagyás után vízhólyagosra pengetné az ujjait, szóval így.
A kis fejsze egyébként - annak ellenére, hogy csak 75%-ot kellett fizetni a jegyéért - teljes értékű utasnak számít, így neki is lehet egy 20 kilós bőröndje. A háromszor 20-ban azért talán elférünk majd - persze közelharcot kell majd vívni a lego- és bionicle készletek miatt, de hát ez van. Kész szerencse, hogy a nyárba megyünk, a pufikabátok és társaik valószínűleg maradnak, majd újítunk kint.
Most vadul járkálunk fogorvoshoz, pukkééktól tanultuk hogy ezt az utolsó pillanatra kell hagyni, mer úgy jó.
Pappa tanácsára kivágtattunk osztrákiába bankszámlát nyitni, mert nekik közvetlen kapcsolatuk van a NZ nemzeti bankkal, így nem kell ausztrálián vagy usán keresztül utalni. Így is borsos, de legalább csak egyszer vonnak a nemzetközi utalásért, és csak egyszer bukunk a konverzión.
Megyünk a dokibácsihoz is, hogy megállapítsa az egészségünket. Nagyon cuki volt, amikor felhívtam, megkérdezte, hogy milyen a testalkatom. Hebegtem egy kicsit, hogy hát ugye néhány kilót szívesen ledobnék meg minden, de azért összességében... miért is kérdi? Kiderült azután, hogy az NZ immigration az elhízást - jogosan - komoly egészségügyi rizikófaktornak tekinti, és a 30-as BMI index körüli, vagy feletti jelentkezőknek még egy extra teszten is át kell mennie, nevesül éhgyomorra cukorterhelés, meg EKG. Nekünk ilyen nem kell, bár most a bejgli+Gefülte de Tötő kombó után még nem mertem BMI-t számolni:)
A gyerekneműeknek nincs teljes vizsgálódás, neki csak pisiteszt meg általános felmérés lesz, max fél óra. Felnőtteknek nagyjából két órát vesz igénybe, és először el kell menni a mária utcába aids meg hepatitis vizsgálatra is.
Majd beszámolok erről a mulatságról.
Körbekajtattuk még az ex-munkaadókat is, hogy írjanak nekünk szerelmes levelet. Ezek nagyjából így néznek ki:
Egyiküknek sikerült 2009. december 20-at írni dátumnak, nem baj, legalább sokáig érvényes lesz:)
Ezen kívül még jól elfelejtettem erkölcsi bizonyítványt kérni, ami jelenleg postán beszerezető, és 2200 Ft-ba kerül. Szerencsére szólt a 007-es hogy ne feledjem. Elsőbbségivel küldtem el karácsony előtt két nappal, remélem vadul dolgoznak rajta a macák. Mikor lesz már elektromos az ügyintézés?
Még hátravan a szerelmünket bizonyítandó dokumentáció, mert hogy nem házultunk. Ennek egyik része egy fotóalbum, ezt összerángattam pdf-be, hogy csak a kezükbe tudjam nyomni, ha kérik. Szerelmünk hajnalán, pelyhedző állal és ifjonti hévvel kezdődik, aztán látszik rajta ahogy párom öregszik én meg fiatalodom az évek alatt. Szerencsére a kölyökpofa jól mutatja a progressziót, ahogy három éves édesből büdöslábú 10 évessé cseperedik. Ezt még ki kell egészíteni néhány levéllel, rokonzoktól és imerősöktől, akik azt nyilatkozzák, hogy ismernek és szeretnek minket és emlékeznek hogy évekkel ezelőtt milyen nagyon összejöttünk és hogy azóta is együtt vagyunk és sokszor mentünk együtt vacsizni meg színházba és sok sikert kívánnak nekünk. A rokonzokkal az a baj, hogy alig vannak, és nem is nagyon beszélnek semmilyen nyelven, így még egy e-mailre sem tudnának válaszolni, ezért inkább gyerekkori barátokra fogok támaszkodni.
Nagyjából ezek a történések, illetve vettem még egy csudás rózsaszín bőröndöt is, rózsaszín kézitáskával, ahh.
Ilyen egyforma dobozokat vettünk, számosat. Ezeket három digites kódokkal látjuk el, és szépen excel táblába vezetjük majd, tartalom szerint. Arra kell figyelni, hogy azok a dolgok, amik vám szempontjából aggályosak (pl. textil, szalma, vagy bármilyen más organikus alapanyagú holmik) egy dobozba kerüljenek, jól azonosíthatóan, mert nagy valószínűség szerint költözéskor ezeket meg fogják majd szemlézni, nehogy bevivődjék valamilyen új-zélandra káros anyag.
Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, hogy párom gitárja is jön velünk. Amikor elhoztam Amerikából, nem kértek érte semmilyen extra díjat, bár akkor is a 20 kilós kvótám fölött volt. Ha most kérnek, hát adunk. Biztonságosabb így, meg nem venném a lelkemre, ha szegény fél év kihagyás után vízhólyagosra pengetné az ujjait, szóval így.
A kis fejsze egyébként - annak ellenére, hogy csak 75%-ot kellett fizetni a jegyéért - teljes értékű utasnak számít, így neki is lehet egy 20 kilós bőröndje. A háromszor 20-ban azért talán elférünk majd - persze közelharcot kell majd vívni a lego- és bionicle készletek miatt, de hát ez van. Kész szerencse, hogy a nyárba megyünk, a pufikabátok és társaik valószínűleg maradnak, majd újítunk kint.
Most vadul járkálunk fogorvoshoz, pukkééktól tanultuk hogy ezt az utolsó pillanatra kell hagyni, mer úgy jó.
Pappa tanácsára kivágtattunk osztrákiába bankszámlát nyitni, mert nekik közvetlen kapcsolatuk van a NZ nemzeti bankkal, így nem kell ausztrálián vagy usán keresztül utalni. Így is borsos, de legalább csak egyszer vonnak a nemzetközi utalásért, és csak egyszer bukunk a konverzión.
Megyünk a dokibácsihoz is, hogy megállapítsa az egészségünket. Nagyon cuki volt, amikor felhívtam, megkérdezte, hogy milyen a testalkatom. Hebegtem egy kicsit, hogy hát ugye néhány kilót szívesen ledobnék meg minden, de azért összességében... miért is kérdi? Kiderült azután, hogy az NZ immigration az elhízást - jogosan - komoly egészségügyi rizikófaktornak tekinti, és a 30-as BMI index körüli, vagy feletti jelentkezőknek még egy extra teszten is át kell mennie, nevesül éhgyomorra cukorterhelés, meg EKG. Nekünk ilyen nem kell, bár most a bejgli+Gefülte de Tötő kombó után még nem mertem BMI-t számolni:)
A gyerekneműeknek nincs teljes vizsgálódás, neki csak pisiteszt meg általános felmérés lesz, max fél óra. Felnőtteknek nagyjából két órát vesz igénybe, és először el kell menni a mária utcába aids meg hepatitis vizsgálatra is.
Majd beszámolok erről a mulatságról.
Körbekajtattuk még az ex-munkaadókat is, hogy írjanak nekünk szerelmes levelet. Ezek nagyjából így néznek ki:
To Whom it May Concern:
Our company is... blabla a cégről.
Mr. X.Y has joined us as a ..... in évszám and left as a ..... in évszám. His main roles were ....... and ..... and also contributed to .......
X.Y is a sweetie pie. We heard about his plans in NZ and we wish him good luck.
Sincerely,
Név, beosztás, telefonszám, e-mail.
Our company is... blabla a cégről.
Mr. X.Y has joined us as a ..... in évszám and left as a ..... in évszám. His main roles were ....... and ..... and also contributed to .......
X.Y is a sweetie pie. We heard about his plans in NZ and we wish him good luck.
Sincerely,
Név, beosztás, telefonszám, e-mail.
Egyiküknek sikerült 2009. december 20-at írni dátumnak, nem baj, legalább sokáig érvényes lesz:)
Ezen kívül még jól elfelejtettem erkölcsi bizonyítványt kérni, ami jelenleg postán beszerezető, és 2200 Ft-ba kerül. Szerencsére szólt a 007-es hogy ne feledjem. Elsőbbségivel küldtem el karácsony előtt két nappal, remélem vadul dolgoznak rajta a macák. Mikor lesz már elektromos az ügyintézés?
Még hátravan a szerelmünket bizonyítandó dokumentáció, mert hogy nem házultunk. Ennek egyik része egy fotóalbum, ezt összerángattam pdf-be, hogy csak a kezükbe tudjam nyomni, ha kérik. Szerelmünk hajnalán, pelyhedző állal és ifjonti hévvel kezdődik, aztán látszik rajta ahogy párom öregszik én meg fiatalodom az évek alatt. Szerencsére a kölyökpofa jól mutatja a progressziót, ahogy három éves édesből büdöslábú 10 évessé cseperedik. Ezt még ki kell egészíteni néhány levéllel, rokonzoktól és imerősöktől, akik azt nyilatkozzák, hogy ismernek és szeretnek minket és emlékeznek hogy évekkel ezelőtt milyen nagyon összejöttünk és hogy azóta is együtt vagyunk és sokszor mentünk együtt vacsizni meg színházba és sok sikert kívánnak nekünk. A rokonzokkal az a baj, hogy alig vannak, és nem is nagyon beszélnek semmilyen nyelven, így még egy e-mailre sem tudnának válaszolni, ezért inkább gyerekkori barátokra fogok támaszkodni.
Nagyjából ezek a történések, illetve vettem még egy csudás rózsaszín bőröndöt is, rózsaszín kézitáskával, ahh.
2008. december 22., hétfő
Készülődés
Úgy tűnik, hogy ennek egyszerűen meg kell lennie, nincs mese - akármilyen felkészült versenyzőnek képzeled magad, az indulás előtti egy hónap szaladgálással, aggódással és kapkodással fog telni, kész-passz.
Sokszor úgy érzem, hogy elég jól állunk egy csomó dologgal, hiszen amit csak lehetett, beszereztem idejekorán. Aztán néha meg belémvillan, hogy úúúúúristen, még ez is és ez is és ez is.
Szerencsére uram mától szabin, megvolt az utolsó nap a gyárban, úgyhogy egy kis pihenés után gőzerővel intézkedünk, majd beszámolok a napi dolgokról, hogy éppen milyen idióta papírért kellett rohangálni. Mondjuk holnaptól? Vagy az már karácsony?
A gyereknek kéne venni valami ajándékot...
Sokszor úgy érzem, hogy elég jól állunk egy csomó dologgal, hiszen amit csak lehetett, beszereztem idejekorán. Aztán néha meg belémvillan, hogy úúúúúristen, még ez is és ez is és ez is.
Szerencsére uram mától szabin, megvolt az utolsó nap a gyárban, úgyhogy egy kis pihenés után gőzerővel intézkedünk, majd beszámolok a napi dolgokról, hogy éppen milyen idióta papírért kellett rohangálni. Mondjuk holnaptól? Vagy az már karácsony?
A gyereknek kéne venni valami ajándékot...
2008. december 7., vasárnap
Orvosi vizsgálat
Szóval most itt tartunk, de nem tudok újat írni, kéremkapcsojjaki.
Pukekó Tamás már megírta.
Doki gyors volt, pragmata, szimpata, jövő héten megyünk, sitty-sutty minden. A 2008-as árról majd updatezek.
Pukekó Tamás már megírta.
Doki gyors volt, pragmata, szimpata, jövő héten megyünk, sitty-sutty minden. A 2008-as árról majd updatezek.
2008. december 2., kedd
A nap újjászületése
Közeledik az emberiség írott történetének legősibb ünnepe, a Nap újjászületése. Az év vége és ezzel az újév kezdete már ősidők óta szinte minden nép számára búcsúzással és ünnepléssel telik. Az óév eredményeire emlékezve és a jövőt tervezve ünnepléssel léptek át az újesztendőbe. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével, a csillagászati újév kezdetével. A régi időkben az újév kezdete nem január 1., hanem december 25. környéke volt. A különböző időszámítások alapjául a természet megfigyelése szolgált."Kinek, fának, kutyának lelke van"
Az animizmus a természettel együtt élő, együtt lélegző emberiség máig élő, erős hite. Az animizmus évszázadaiból származik a varázskör gondolata is. Az emberek szalmából, fűzfavesszőből, később zöld fenyőágakból koszorút fontak, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld az újjászülető élet, a termés színe, a vörös az életé, az arany pedig a fényé, ami a Nap újjászületésével - a téli napfordulóval - újra termésbe fordítja a földeket. Azt is tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellemet távol lehet tartani a háztól.
Ez az ősi varázslat idővel feledésbe merült, s csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, aki az első gyermekotthon alapítója volt Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten (adventben naponta tartotta) újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez a szép ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat, míg 1860-ban egy berlini gyermekotthonban a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. ĺgy végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.Magyarországon csak a II. világháború után terjedt el igazán, s ma már számos formai és színváltozata ismert. Az adventi koszorúkat az első vasárnapot megelőző szombat esti szentmisén vagy advent első vasárnapján áldja meg a pap a templomban. Az adventi koszorú mellett sok helyen adventi naptár is található a lakásokban. „Feltalálója” egy bizonyos Gerhard Lang volt, s eredetileg a karácsonyi ünnepek vallási előkészítését szolgálta, mivel a naptár minden egyes kinyitott ablakában egy-egy karácsonnyal kapcsolatos gondolat volt olvasható. Idővel azonban ez a vallási jelleg háttérbe szorult, s – a gyermekek nagy örömére – az ipar egyszerű decemberi ajándéknaptárrá változtatta, amelyben december 24-ig a napokat csokoládé vagy marcipán édesíti meg.
Jöjj el
"Oly szépen tünsz fel az égi láthatáron
Te élő Nap, mely legelőször éltél...
Mi minden van még, amit teremtettél,
És ami énelöttem még titok.
Egyetlen isten, bárkinél erősebb,
A földet saját óhajod szerint
Teremtetted meg, egyedül, magad,
Az emberekkel, nyájakkal, vadakkal
És mindennel, mi lábon jár a földön
És ami odafönt szárnyra kel...
....................... mindegyiket
illő helyére állítottad -
És azt teszed, ami kell nekik.
A tápláléka megvan mindegyiknek...
Te vagy, csak te: minden élet titka,
És minden csak teáltalad él.
A te szépséged nézik a szemek
Amíg leáldozol,
Mindenki abbahagyja a dolgát
Ha jobbfelé leáldozol...
(Ekhnaton - Naphimnusz)
Te élő Nap, mely legelőször éltél...
Mi minden van még, amit teremtettél,
És ami énelöttem még titok.
Egyetlen isten, bárkinél erősebb,
A földet saját óhajod szerint
Teremtetted meg, egyedül, magad,
Az emberekkel, nyájakkal, vadakkal
És mindennel, mi lábon jár a földön
És ami odafönt szárnyra kel...
....................... mindegyiket
illő helyére állítottad -
És azt teszed, ami kell nekik.
A tápláléka megvan mindegyiknek...
Te vagy, csak te: minden élet titka,
És minden csak teáltalad él.
A te szépséged nézik a szemek
Amíg leáldozol,
Mindenki abbahagyja a dolgát
Ha jobbfelé leáldozol...
(Ekhnaton - Naphimnusz)
Szóval jöjj el, Aton, Rá, Hórusz, Samas, Marduk, Amar-Utuk, Nimrod, Dezao, Inka, Sua, Tezcatlipoca, Heliosz, Mithrasz, Sol, Baldr, Szúrja, Amateraszu Ómikami, Hszi-ho, Krishna, Szaturnusz, Jézus, Yulevagyis
Süss fel nap, fényes nap! - mert erősebb, öregebb és bölcsebb vagy mindannyiunknál.
2008. november 18., kedd
Munkakeresés - első kör
A már többször is ismertetett a módszertan szerint tehát ma nekiláttunk a munkahelykeresésnek.
Nulladik körben komoly teammunkával elkészítettük a minden igényt kielégítő, formai és tartalmi követelményeknek megfelelő önéletrajzot, és elővettem a gúgli docsokból az elmúlt egy év során gyűjtött cégek listáját.
Utolsó simításként még írtam egy helyes kis kísérőlevelet, amiben feltüntettem párom blogcímét is (ez egy szakmájába vágó blog, amit angolul írattam vele, visszamenőleg is, technikai-technológiai érdekességekről) valamint Hajnalka kérésére még bővítettük az önéletrajzot az "Interests" taggal, melyben szerepel hogy szabadidejében szeret úszni meg vitorlázni, cutting edge technolóiákat tanulmányozni, és basszusgitározni a saját rockzenekarában.
Első körben tehát úgy terveztem, hogy olyan cégeknek írok, melyeknek már megnéztük a munkásságát, méretét, a használt technológiákat, és a zuram is azt mondta: "na itt szívesen dolgoznék". Ezeket főleg álláshirdetéseken keresztül találtuk, sok olyan van köztük, amelyik jelenleg nem is hirdet, úgyhogy azt gondolom utólag, hogy jó ötlet volt kilistázni őket. Azt a kört még bővítettem egy kicsit, beregisztráltam az it.seek.co.nz oldalra, és hozzácsaptam még párat a listához.
Aztán nekiláttam, és szépen egyesével elküldtem ezeknek az életrajzot, kísérőlevéllel, amiben egyszerűen csak annyit írtam, hogy én egy szenyor vagyok, aki februártól elérhető, és akkó kő kóla vagy nemkő.
A legelső választ este 7-kor kaptuk, vagyis valaki hajnalban kelt odaki'. Ennyi állt benne:
Hi
Thanks for your enquiry. I will pass it on to out CTO.
I play guitar in a rock band always on the look out for bass guitarists.
Cheers
Director
Azért nagyon örülök, hogy ilyen csudálatos lényeglátással máris rátapintottak az önéletrajz legkiemelkedőbb pontjára:)
Nulladik körben komoly teammunkával elkészítettük a minden igényt kielégítő, formai és tartalmi követelményeknek megfelelő önéletrajzot, és elővettem a gúgli docsokból az elmúlt egy év során gyűjtött cégek listáját.
Utolsó simításként még írtam egy helyes kis kísérőlevelet, amiben feltüntettem párom blogcímét is (ez egy szakmájába vágó blog, amit angolul írattam vele, visszamenőleg is, technikai-technológiai érdekességekről) valamint Hajnalka kérésére még bővítettük az önéletrajzot az "Interests" taggal, melyben szerepel hogy szabadidejében szeret úszni meg vitorlázni, cutting edge technolóiákat tanulmányozni, és basszusgitározni a saját rockzenekarában.
Első körben tehát úgy terveztem, hogy olyan cégeknek írok, melyeknek már megnéztük a munkásságát, méretét, a használt technológiákat, és a zuram is azt mondta: "na itt szívesen dolgoznék". Ezeket főleg álláshirdetéseken keresztül találtuk, sok olyan van köztük, amelyik jelenleg nem is hirdet, úgyhogy azt gondolom utólag, hogy jó ötlet volt kilistázni őket. Azt a kört még bővítettem egy kicsit, beregisztráltam az it.seek.co.nz oldalra, és hozzácsaptam még párat a listához.
Aztán nekiláttam, és szépen egyesével elküldtem ezeknek az életrajzot, kísérőlevéllel, amiben egyszerűen csak annyit írtam, hogy én egy szenyor vagyok, aki februártól elérhető, és akkó kő kóla vagy nemkő.
A legelső választ este 7-kor kaptuk, vagyis valaki hajnalban kelt odaki'. Ennyi állt benne:
Hi
Thanks for your enquiry. I will pass it on to out CTO.
I play guitar in a rock band always on the look out for bass guitarists.
Cheers
Director
Azért nagyon örülök, hogy ilyen csudálatos lényeglátással máris rátapintottak az önéletrajz legkiemelkedőbb pontjára:)
2008. november 17., hétfő
Munkakeresés - önéletrajz kiwi módra
Pappito blogján nemrég született egy bejegyzés az új-zélandi álláskeresés kínjairól. A perth-i teherautósöfőrködés szédítő lehetőségén kívül más izgalmas dolgokra is felfigyeltem: nevezetesen arra, hogy a helyi fejvadászok össze-vissza tupírozzák az egyébként is fura önéletrajzot. Legott írtam a bevándorlási ügynöknek, hogy világosítson már fel, miben rejlik ez a különbség. Ő pedig készségesen átküldött nekem két minta-önéletrajzot.
Ex-fejvadászként a következő alapvetéseket tenném, összefoglalandó a műfajt kiwiországban: kövess el minden, de minden hibát, amit valaha tanultál és tapasztaltál a hazai - egyébként amerikai típusú - önéletrajzokkal kapcsolatban.
Cím
Lásd fentebb: CV helyett Resumét szeretnek olvasni, a neved, elérhetőséged szépen középre rendezve elfoglalhat egy fél oldalt.
Profile
Szeretnének olvasni rólad egy két-három mondatos összefoglalót, kiemelve az erősségeidet, munkaterületed.
Skills overview
4-5 bulletpointban (de azért szabatos körmondatokkal) emeld ki a legfontosabb készségeidet, szakmádra jellemző témakörökben. Programozóként pl. a programnyelvek, amiket használsz, és csudálatos eredményeid, melyeket elértél velük. Ide jöhet még egy pontban az is, hogy micsoda felbecsülhetetlen csapatjátékos, vagy agilis, mégis szeretnivaló főnök tudsz lenni úgy általában.
Employment overview
Ide tegyél egy mini táblázatot, amiben a korábbi alkalmazóid neve, az iparág megnevezése, meg a betöltött pozíciód látható. Persze évszámokkal.
És akkor jöhetnek a korábbi munkahelyek, időben visszafelé.
Professional experience
Évszám, cég neve, majd egy 4-5 soros ömlengés a cégről, hogy milyen iparágban, milyen csuda dolgokat vitt véghez.
Azután az itteni beosztásod, majd alá két felsorolás.
Tasks, vagy Responsibilities
Itt sorold fel azokat a feladatköröket, melyekkel megbíztak, vagy azokat a projekteket, amelyeket végigvittél.
Achievements vagy Results
Itt pedig sorold fel azokat az eredményeket, amiket elértél a fenti feladatkörök véghezvitele során.
Érdemes az utolsó 2-3 munkahelyeddel ezt megcsinálni, a kevésbé relevánsak, vagy régebbiek már maradhatnak simán felsorolás szinten, de írd ki még egyszer őket, miszerint cégnév, beosztás, legfontosabb feladatkörök.
Personal Details
Itt a kötelező pontok: Education, Trainings (minden hülyeséget írj be bátran, főleg ha voltál valamilyen tréningen Angliában, mert azt zabálják), Leasure vagy interest - a hobbijaid, Professional membeship, ha valamilyen szakmai szervezet tagja vagy, és Referees.
Marketingesek, IT mukik és webfejlesztők, figyelem: a "referenciák" itt nem azonos a portfólióddal, vagy a korábbi nagy megrendelőiddel. Referenciának az előző munkáltatóidat tekintik, akik személyesen elérhetőek, és egy e-mailben vagy telefonon elmondják a leendő munkáltatónak vagy a fejvadászodnak, hogy te egy mokány legény vagy, akit imádtak, és sok sikert kívánnak neked Új-Zélandon. Ha a mi értelmezésünk szerinti referenciával szeretnéd csinosítani az önéletrajzot, akkor építsd bele valamelyik ömlengős részbe, mert olyan akad bőven.
Dióhéjban ennyi - ha pályakezdő szemfelszedő kisiparos vagy, akkor itt a lehetőség, hogy végre egy impozáns, három oldalas önéletrajzon lásd viszont a neved.
Update: lapzárta után kapta a hírt szerkesztőségünk - a születési időt és helyet, az életkort NEM ÍRJÁK BE. Hae?
Ex-fejvadászként a következő alapvetéseket tenném, összefoglalandó a műfajt kiwiországban: kövess el minden, de minden hibát, amit valaha tanultál és tapasztaltál a hazai - egyébként amerikai típusú - önéletrajzokkal kapcsolatban.
- Az alapból másfél oldalas életrajzot nyújtsd bátran, akár 3-4 oldalas is lehet
- Kulcsszavak helyett használj nyakatekert körmondatokat
- Egy-egy információt bátran ismételj, akár 3-4-szer is
- Ne tegyél fényképet az első oldalra
- Válassz egy ótvar betűtípust (Times New Roman vagy Arial)
- Készségeket ne listázd külön, hanem ügyesen építsd be a végeláthatatlanul hömpölygő blablába (pl. nyelvtudás, számítógépes ismeretek, alkalmazott szoftverek, gépkocsivezetés)
- A cím - miszerint Resumé - valamint a neved és az elérhetőséged bátran foglalja el az első oldal felét
Cím
Lásd fentebb: CV helyett Resumét szeretnek olvasni, a neved, elérhetőséged szépen középre rendezve elfoglalhat egy fél oldalt.
Profile
Szeretnének olvasni rólad egy két-három mondatos összefoglalót, kiemelve az erősségeidet, munkaterületed.
Skills overview
4-5 bulletpointban (de azért szabatos körmondatokkal) emeld ki a legfontosabb készségeidet, szakmádra jellemző témakörökben. Programozóként pl. a programnyelvek, amiket használsz, és csudálatos eredményeid, melyeket elértél velük. Ide jöhet még egy pontban az is, hogy micsoda felbecsülhetetlen csapatjátékos, vagy agilis, mégis szeretnivaló főnök tudsz lenni úgy általában.
Employment overview
Ide tegyél egy mini táblázatot, amiben a korábbi alkalmazóid neve, az iparág megnevezése, meg a betöltött pozíciód látható. Persze évszámokkal.
És akkor jöhetnek a korábbi munkahelyek, időben visszafelé.
Professional experience
Évszám, cég neve, majd egy 4-5 soros ömlengés a cégről, hogy milyen iparágban, milyen csuda dolgokat vitt véghez.
Azután az itteni beosztásod, majd alá két felsorolás.
Tasks, vagy Responsibilities
Itt sorold fel azokat a feladatköröket, melyekkel megbíztak, vagy azokat a projekteket, amelyeket végigvittél.
Achievements vagy Results
Itt pedig sorold fel azokat az eredményeket, amiket elértél a fenti feladatkörök véghezvitele során.
Érdemes az utolsó 2-3 munkahelyeddel ezt megcsinálni, a kevésbé relevánsak, vagy régebbiek már maradhatnak simán felsorolás szinten, de írd ki még egyszer őket, miszerint cégnév, beosztás, legfontosabb feladatkörök.
Personal Details
Itt a kötelező pontok: Education, Trainings (minden hülyeséget írj be bátran, főleg ha voltál valamilyen tréningen Angliában, mert azt zabálják), Leasure vagy interest - a hobbijaid, Professional membeship, ha valamilyen szakmai szervezet tagja vagy, és Referees.
Marketingesek, IT mukik és webfejlesztők, figyelem: a "referenciák" itt nem azonos a portfólióddal, vagy a korábbi nagy megrendelőiddel. Referenciának az előző munkáltatóidat tekintik, akik személyesen elérhetőek, és egy e-mailben vagy telefonon elmondják a leendő munkáltatónak vagy a fejvadászodnak, hogy te egy mokány legény vagy, akit imádtak, és sok sikert kívánnak neked Új-Zélandon. Ha a mi értelmezésünk szerinti referenciával szeretnéd csinosítani az önéletrajzot, akkor építsd bele valamelyik ömlengős részbe, mert olyan akad bőven.
Dióhéjban ennyi - ha pályakezdő szemfelszedő kisiparos vagy, akkor itt a lehetőség, hogy végre egy impozáns, három oldalas önéletrajzon lásd viszont a neved.
Update: lapzárta után kapta a hírt szerkesztőségünk - a születési időt és helyet, az életkort NEM ÍRJÁK BE. Hae?
2008. november 7., péntek
Emlékeztető
Tisztelt dr. Kézdi Andrea!
Ma kaptam kézhez "utolsó felszólítás" tárgyú, normál postai úton, nem ajánlva, nem tértivevényesen feladott levelét.
Első, vagy korábbi felszólítólevél nem érkezett önöktől.
A lejárt parkolójeggyel való várakozás tényét elismerem. A kiszabott bírságokat a kék csomagban hagyott csekkeken fizettem be 2008 július 4-én a budapesti Budagyöngye postafiókban, 15:34-kor, ezért a levelében foglaltak alapján tájékoztatását tárgytalannak tekintem.
Kérem, egyeztessenek Megbízójuk pénzügyi osztályával. Amennyiben mégis szükséges, lakcímemen előzetes egyeztetés után hétköznapokon délután 4 és 6 között megtekinthetik az eredeti parkolási bírságokat, a befizetést igazoló csekkeket, valamint az elmúlt másfél évben történt parkolásaimról összegyűjtött parkolójegyeket, a jogosan kiszabott bírságokat és azok befizetését igazoló csekkeket, valamint a nem jogosan kiszabott bírságokat és az azokkal kapcsolatos levelezéseket időrendben lefűzve.
További jó munkát kívánva üdvözlettel,
Immacolata
Ma kaptam kézhez "utolsó felszólítás" tárgyú, normál postai úton, nem ajánlva, nem tértivevényesen feladott levelét.
Első, vagy korábbi felszólítólevél nem érkezett önöktől.
A lejárt parkolójeggyel való várakozás tényét elismerem. A kiszabott bírságokat a kék csomagban hagyott csekkeken fizettem be 2008 július 4-én a budapesti Budagyöngye postafiókban, 15:34-kor, ezért a levelében foglaltak alapján tájékoztatását tárgytalannak tekintem.
Kérem, egyeztessenek Megbízójuk pénzügyi osztályával. Amennyiben mégis szükséges, lakcímemen előzetes egyeztetés után hétköznapokon délután 4 és 6 között megtekinthetik az eredeti parkolási bírságokat, a befizetést igazoló csekkeket, valamint az elmúlt másfél évben történt parkolásaimról összegyűjtött parkolójegyeket, a jogosan kiszabott bírságokat és azok befizetését igazoló csekkeket, valamint a nem jogosan kiszabott bírságokat és az azokkal kapcsolatos levelezéseket időrendben lefűzve.
További jó munkát kívánva üdvözlettel,
Immacolata
Kölyök és angol
Egy öntudatos 10 évessel nem könnyű. Főleg akkor nem, amikor úgy érzi, hogy a legfontosabb fegyverétől fosztják meg, Mr. Dumagép, aki a kacifántos agyával tekeri az ujja köré a jónépet... No, kicsit pánikolt szegényke, de szerencsére megosztotta velem: ő bizony retteg, mert nem lesz egy barátja sem (szép, vágott szemű szerelme meg pláne) mivel ő egyetlen szót sem tud angolul.
Könnyek között kérte, hogy tanítsam meg azt: I don't speak English.
Amikor lehiggadt, játszottunk egy kicsit. Kitaláltam, hogy mondani fogok szavakat magyarul, ő pedig mondja meg angolul, és előre ígérje meg, hogy nem lesz ideges. Aztán elkezdtük:
- Beindítani valamit, elkezdeni, elindulni?
- Neeeem tudoooom!
- Start...
- Jáááááj, tudtam!
- Játszani?
- Neeem tudooooom!
- Play...
- Jááááj, ezt is, hát persze!
És ezt eljátszottuk majdnem száz szóval, a végén már gurguláztunk a nevetéstől, és ő is megnyugodott egy kicsit. Próbálom benne tudatosítani azt a rengeteg szót és kifejezést, amit idétlen online játékokban, meg lego star wars harcokban meg itt-ott magára szedett. Persze nem vagyok biztos abban, hogy messzire jut a "change armour" meg a "mutant droid" kifejezésekkel, de az önbizalmának biztos jót tesz.
Elmentem könyvesboltba is, mert emlékeztem hogy lehet kapni gyerekeknek szóló képes szótárakat, hátha segít neki egy kicsit. No, olyanba futottam bele, hogy még... A Kossuth Kiadó gyönyörű, igényes "Képes Szótár - Állatok" címmel adott ki egy olyan izgalmas, elegáns könyvet, hogy akkor is megvettem volna, ha nem tudom a gyerekre fogni. Itt van nektek egy kép:
Ráadásul 6990 HUF helyett 1990 volt, pedig simán megvettem volna az eredeti áron is, lenyűgöző. Jön velünk, hiába két kiló. Azt például tudtátok, hogy a pirossárga bajszika angolul red-and-yellow barbet? Hogy a pataki ingola european brook lampery? Hogy a szalagos tigrispetymeg banded linsang?
Könnyek között kérte, hogy tanítsam meg azt: I don't speak English.
Amikor lehiggadt, játszottunk egy kicsit. Kitaláltam, hogy mondani fogok szavakat magyarul, ő pedig mondja meg angolul, és előre ígérje meg, hogy nem lesz ideges. Aztán elkezdtük:
- Beindítani valamit, elkezdeni, elindulni?
- Neeeem tudoooom!
- Start...
- Jáááááj, tudtam!
- Játszani?
- Neeem tudooooom!
- Play...
- Jááááj, ezt is, hát persze!
És ezt eljátszottuk majdnem száz szóval, a végén már gurguláztunk a nevetéstől, és ő is megnyugodott egy kicsit. Próbálom benne tudatosítani azt a rengeteg szót és kifejezést, amit idétlen online játékokban, meg lego star wars harcokban meg itt-ott magára szedett. Persze nem vagyok biztos abban, hogy messzire jut a "change armour" meg a "mutant droid" kifejezésekkel, de az önbizalmának biztos jót tesz.
Elmentem könyvesboltba is, mert emlékeztem hogy lehet kapni gyerekeknek szóló képes szótárakat, hátha segít neki egy kicsit. No, olyanba futottam bele, hogy még... A Kossuth Kiadó gyönyörű, igényes "Képes Szótár - Állatok" címmel adott ki egy olyan izgalmas, elegáns könyvet, hogy akkor is megvettem volna, ha nem tudom a gyerekre fogni. Itt van nektek egy kép:
Ráadásul 6990 HUF helyett 1990 volt, pedig simán megvettem volna az eredeti áron is, lenyűgöző. Jön velünk, hiába két kiló. Azt például tudtátok, hogy a pirossárga bajszika angolul red-and-yellow barbet? Hogy a pataki ingola european brook lampery? Hogy a szalagos tigrispetymeg banded linsang?
2008. november 3., hétfő
Költői pillanat - gondolatok a kumaráról
12:45 PM
úgyis tudom hogy eljön a perc
12:45 PM
hogy most még itt szenvedek, de csak kettőt pillantok és már a repülőn leszek
12:46 PM
és azt hiszem hogy már kibírhatatlan ez a sok óra a repülőn, de egyszercsak az is elmúlik
12:46 PM
sitty-sutty
12:46 PM
és akkor majd eszembe fog jutni, hogy hol volt már az amikor ezt írtam neked itt a konyhában.
úgyis tudom hogy eljön a perc
12:45 PM
hogy most még itt szenvedek, de csak kettőt pillantok és már a repülőn leszek
12:46 PM
és azt hiszem hogy már kibírhatatlan ez a sok óra a repülőn, de egyszercsak az is elmúlik
12:46 PM
sitty-sutty
12:46 PM
és akkor majd eszembe fog jutni, hogy hol volt már az amikor ezt írtam neked itt a konyhában.
2008. október 24., péntek
A kihelyezett új-zélandi kiskoalíció barbizott
Fényképes* beszámolónk következik.
Az ünnepi hangulatra való tekintettel elvittem Pukekót és Pukekónét egy felhőtlen tóparti halpartira. Már kora hajnalban értük mentem délben a hunyadival:
Szerintem meghitt kopogása, lassan nyíló jobb oldali ablaka, reccsenő sebváltója örök emlékeket hagyott bennük. Már csak néhány alkalommal élvezhetik jótékony ringatózását, két hét múlva huss! itt sem lesznek. Óklandosan szemerkélt az eső, mire odaértünk a csepeli kavicsbánya-tóhoz:
Amint elállt az eső, betelepedtünk a hintaágyba, a fiúk söröztek, és a világ nagy dolgairól beszélgettek:
Nemsokára az eső is elállt, és a halászlé is elkészült, úgyhogy azok, akik ilyesmit megesznek, jóízűen nekiláttak.
Amíg az eső elállt, láttunk sok-sok madarat, úgymint szárcsa - mely a pukekó közeli rokona, csak eltévesztette a kontinenst -, valamint hattyak, varjak, szarkák, kormoránok, kacsák és vöcsökök:
Egyszercsak a gyerek elkezdett kiabálni a stégen: "Tamás, Tamás!" - mire pukke felugrott. Mikor kiderült, hogy "Tamás!" helyett azt kiabálta: "kapás!" pukke már a célterületen volt, ezért ruganyos, gyakorlott mozdulatokkal kivette a halat, úgymint egy méretes süllőt:
Szerencsére az eső is elállt, és sok izgalom után jól esett a tánc, ezért a fiúk elismerő pillantásaival kísérve elmentük egy jót ropni Pukekónéval.
Vidám délutánunk gyorsan eltelt, közben honfitársaink méltóan megemlékeztek az 56-os mártírokról:
Mire hazatérünk, az ünnepségsorozat befejeződött, és a bombákat is hatástalanították már. A nap végén még fogyasztottunk egy csodálatos, házi készítésű kávét, mert a pukekók beinvitáltak minket otthonukba:
* sajnos elfelejtettünk fényképezőgépet vinni.
Az ünnepi hangulatra való tekintettel elvittem Pukekót és Pukekónét egy felhőtlen tóparti halpartira. Már kora hajnalban értük mentem délben a hunyadival:
Szerintem meghitt kopogása, lassan nyíló jobb oldali ablaka, reccsenő sebváltója örök emlékeket hagyott bennük. Már csak néhány alkalommal élvezhetik jótékony ringatózását, két hét múlva huss! itt sem lesznek. Óklandosan szemerkélt az eső, mire odaértünk a csepeli kavicsbánya-tóhoz:
Amint elállt az eső, betelepedtünk a hintaágyba, a fiúk söröztek, és a világ nagy dolgairól beszélgettek:Nemsokára az eső is elállt, és a halászlé is elkészült, úgyhogy azok, akik ilyesmit megesznek, jóízűen nekiláttak.Amíg az eső elállt, láttunk sok-sok madarat, úgymint szárcsa - mely a pukekó közeli rokona, csak eltévesztette a kontinenst -, valamint hattyak, varjak, szarkák, kormoránok, kacsák és vöcsökök:Egyszercsak a gyerek elkezdett kiabálni a stégen: "Tamás, Tamás!" - mire pukke felugrott. Mikor kiderült, hogy "Tamás!" helyett azt kiabálta: "kapás!" pukke már a célterületen volt, ezért ruganyos, gyakorlott mozdulatokkal kivette a halat, úgymint egy méretes süllőt:Szerencsére az eső is elállt, és sok izgalom után jól esett a tánc, ezért a fiúk elismerő pillantásaival kísérve elmentük egy jót ropni Pukekónéval.Vidám délutánunk gyorsan eltelt, közben honfitársaink méltóan megemlékeztek az 56-os mártírokról:Mire hazatérünk, az ünnepségsorozat befejeződött, és a bombákat is hatástalanították már. A nap végén még fogyasztottunk egy csodálatos, házi készítésű kávét, mert a pukekók beinvitáltak minket otthonukba:* sajnos elfelejtettünk fényképezőgépet vinni.
2008. október 16., csütörtök
NévShow
Kicsit már offolok én is, mindig csak ezek a komoly témák...
A hungarokiwik neveiről kaptok egy szemelvényt, nagyjából időrendben.
Pukke
Az úgy volt, hogy elkezdtük olvasni a pukekókakát, ami a legjobb magyar új-zélandi madaras blog. Gazdája valahogy rávett minket egy randevúra, lásd alább másfél évvel. Be is került a telefonomba, úgysmint Pukekó Tamás. Hosszú ideig nem is tudtam a rendes nevét neki:) Aztán, ha szkájpoltunk, egyre rövidebb néveken szólongattam, míg ráragadt a pukke név, immáron örökre, hakánkat mindig a "yo pukke - yo imma" kiáltással kezdjük.
Imma
Nyilván rövidítésiből, de Papito volt az, aki a sokat sejtető Immacolata nevemből Immát csinált, és rögvest meg is toldotta egy nénivel. Ez azért volt nagyon viccesen koincidális, mert 10 éves kisfiam éppen akkoriban ragasztgatta le a szobájában található antik festményt, ami egy éltes hölgyet ábrázol, mert szerinte állandóan őt nézi, ha rosszalkodik. A kép egy régen élt felmenőről, Irma néniről készült...
Pappa
Talán ezt nem is kell magyarázni, Papitót neveztük el így. Adalék hozzá, hogy ezen a ponton rájöttünk: mindhármunknak olyan neve van, amiben található egy jól szaggató, metálos dupla betű. Talán nem is tud róla, de azóta pappa feleségét úgy emlegetjük: Sztepper Mamma.
Whatever Zsuzsi
Süt-főz, bagózik(!), ozzie import, és scarpettaként kezdett tudósítani a mindennapokról. Azt hiszem, ezt a nevet is pappa osztotta ki - helyesbítsetek, ha nem így van -, mindenesetre már nem mossa le magáról.
.... és akkor, amiért ez a bejegyzés létrejött...
Müzli
Pár hete találkoztunk először kommentjeivel, felbukkant itt-ott, lassan elkezdtem olvasgatni a blogját. Még nagyon keveset tudunk róla, de az biztos, hogy nagy lelkesedéssel, és alaposan tervezgeti az útját - számomra azért érdekes, mert eddig úgy látom, hogy valahol ott tart, ahol én egy éve, ezért biztos, hogy még egy ideig nézegetni fogom. Bocs a névért! Veszélyes dolog diszlexiásokkal kezdeni...
mormee, üdvözöllek a blogrollomon.
A hungarokiwik neveiről kaptok egy szemelvényt, nagyjából időrendben.
Pukke
Az úgy volt, hogy elkezdtük olvasni a pukekókakát, ami a legjobb magyar új-zélandi madaras blog. Gazdája valahogy rávett minket egy randevúra, lásd alább másfél évvel. Be is került a telefonomba, úgysmint Pukekó Tamás. Hosszú ideig nem is tudtam a rendes nevét neki:) Aztán, ha szkájpoltunk, egyre rövidebb néveken szólongattam, míg ráragadt a pukke név, immáron örökre, hakánkat mindig a "yo pukke - yo imma" kiáltással kezdjük.
Imma
Nyilván rövidítésiből, de Papito volt az, aki a sokat sejtető Immacolata nevemből Immát csinált, és rögvest meg is toldotta egy nénivel. Ez azért volt nagyon viccesen koincidális, mert 10 éves kisfiam éppen akkoriban ragasztgatta le a szobájában található antik festményt, ami egy éltes hölgyet ábrázol, mert szerinte állandóan őt nézi, ha rosszalkodik. A kép egy régen élt felmenőről, Irma néniről készült...
Pappa
Talán ezt nem is kell magyarázni, Papitót neveztük el így. Adalék hozzá, hogy ezen a ponton rájöttünk: mindhármunknak olyan neve van, amiben található egy jól szaggató, metálos dupla betű. Talán nem is tud róla, de azóta pappa feleségét úgy emlegetjük: Sztepper Mamma.
Whatever Zsuzsi
Süt-főz, bagózik(!), ozzie import, és scarpettaként kezdett tudósítani a mindennapokról. Azt hiszem, ezt a nevet is pappa osztotta ki - helyesbítsetek, ha nem így van -, mindenesetre már nem mossa le magáról.
.... és akkor, amiért ez a bejegyzés létrejött...
Müzli
Pár hete találkoztunk először kommentjeivel, felbukkant itt-ott, lassan elkezdtem olvasgatni a blogját. Még nagyon keveset tudunk róla, de az biztos, hogy nagy lelkesedéssel, és alaposan tervezgeti az útját - számomra azért érdekes, mert eddig úgy látom, hogy valahol ott tart, ahol én egy éve, ezért biztos, hogy még egy ideig nézegetni fogom. Bocs a névért! Veszélyes dolog diszlexiásokkal kezdeni...
mormee, üdvözöllek a blogrollomon.
Munkakeresés
Ez mindenki kedvenc témája, a 22-es csapdája, maga az önfarkába harapó kígyó. Az egyes számú kedvenc a "nincs work permited, nem tudunk felvenni" -- de csókolom, ha nem tetszik felvenni, nem is lesz work permitem.
Azért utána is lehet paradoxonokba ütközni, hogyaszongya -- "oké, van work permited, de nincs NZ tapasztalatod, nem tudunk alkalmazni"...
Kicsit nehezen ment le, de ezt a békát lenyeltük. Ez egyébként a legnagyobb rizikó a work-to-residence elgondolásban, amit tovább súlyosbít az, hogy a magát turistának hazudó wannabe bevándorlók egyre gyakrabban kapnak korlátozó pecsétet a turistavízum mellé.
Mi többek között azért megyünk el, mert már nem bírunk hazudozni, úgyhogy a határon ezzel nem játszunk, megmondjuk hogy dolgozni szeretnénk, ha sikerül - ha meg nem, tessék megtekinteni a kincsesládikát, ebből fogunk nyaralgatni.
Állásajánlatok
Az az elgondolás, hogy "hidegben" megbombázzuk azokat a cégeket az ember önéletrajzával, akik az elmúlt évben a szakmájába vágó területeken hirdettek. Több, mint egy éve heti rendszerességgel nézegetjük az állásajánlatokat, elsősorban a http://jobs.co.nz/ meg a seek.co.nz meg a TradeMe Jobs oldalakon. Ha olyan céget találunk, ami jónak tűnik (megnézzük a neten az elhelyezkedését, a referenciáit, a cég méretét, stb.) akkor szépen bevezetjük a kis google dokis táblázatunkba.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy siralmas volt a helyzet 2007 tavaszán, havonta egy-két cég keresett csak flash programozót, a flexet pedig meg sem említették. Az elején még úgy nézett ki, hogy a zuram kénytelen lesz valamilyen alantas backend vagy sitebuild pozícióig süllyedni. Szerencsére azóta utolérte magát az új-zélandi IT szektor, most már napi rendszerességgel látni multimedia developer kereséseket, úgyhogy a lista is kibővült.
Nemsokára - október végén, november elején - kezdjük meg a bombázást, a kísérőlevelekben már fel tudjuk tüntetni, hogy január elején érkezünk. Ha csak annyit sikerül elérni, hogy időpontot kapunk egy állásinterjúra, már jók vagyunk - nem korlátozzák le a vízumunkat.
IT mukik egyébként nyugodtan üljenek neki, és csináljanak maguknak egy linkedin profilt, meg egy jó kis tech blogot angolul, akár évekre visszamenőleg, mert nagyon nehéz máshogy referenciát felmutatni.
No, egyelőre bizakodunk, két hónap múlva beszámolok, hogy az elgondolás hogyan konvergált a valósághoz.
Azért utána is lehet paradoxonokba ütközni, hogyaszongya -- "oké, van work permited, de nincs NZ tapasztalatod, nem tudunk alkalmazni"...
Kicsit nehezen ment le, de ezt a békát lenyeltük. Ez egyébként a legnagyobb rizikó a work-to-residence elgondolásban, amit tovább súlyosbít az, hogy a magát turistának hazudó wannabe bevándorlók egyre gyakrabban kapnak korlátozó pecsétet a turistavízum mellé.
Mi többek között azért megyünk el, mert már nem bírunk hazudozni, úgyhogy a határon ezzel nem játszunk, megmondjuk hogy dolgozni szeretnénk, ha sikerül - ha meg nem, tessék megtekinteni a kincsesládikát, ebből fogunk nyaralgatni.
Állásajánlatok
Az az elgondolás, hogy "hidegben" megbombázzuk azokat a cégeket az ember önéletrajzával, akik az elmúlt évben a szakmájába vágó területeken hirdettek. Több, mint egy éve heti rendszerességgel nézegetjük az állásajánlatokat, elsősorban a http://jobs.co.nz/ meg a seek.co.nz meg a TradeMe Jobs oldalakon. Ha olyan céget találunk, ami jónak tűnik (megnézzük a neten az elhelyezkedését, a referenciáit, a cég méretét, stb.) akkor szépen bevezetjük a kis google dokis táblázatunkba.
Azt azért hozzá kell tennem, hogy siralmas volt a helyzet 2007 tavaszán, havonta egy-két cég keresett csak flash programozót, a flexet pedig meg sem említették. Az elején még úgy nézett ki, hogy a zuram kénytelen lesz valamilyen alantas backend vagy sitebuild pozícióig süllyedni. Szerencsére azóta utolérte magát az új-zélandi IT szektor, most már napi rendszerességgel látni multimedia developer kereséseket, úgyhogy a lista is kibővült.
Nemsokára - október végén, november elején - kezdjük meg a bombázást, a kísérőlevelekben már fel tudjuk tüntetni, hogy január elején érkezünk. Ha csak annyit sikerül elérni, hogy időpontot kapunk egy állásinterjúra, már jók vagyunk - nem korlátozzák le a vízumunkat.
IT mukik egyébként nyugodtan üljenek neki, és csináljanak maguknak egy linkedin profilt, meg egy jó kis tech blogot angolul, akár évekre visszamenőleg, mert nagyon nehéz máshogy referenciát felmutatni.
No, egyelőre bizakodunk, két hónap múlva beszámolok, hogy az elgondolás hogyan konvergált a valósághoz.
2008. október 7., kedd
Repülés van
Nagyon vicces, azért csináltam kínomban egy gasztro-bejegyzést, hogy ne az tiszta tekintetű kopasz népnemzeti hazánkfia legyen az utolsó post, most meg azért muszáj írnom, hogy ne egy kvázi-gasztró legyen a legfrissebb, mert Isten sem mossa le rólam hogy pappitót plagizálom.
Persze mondanivalóm is van: meg kelletett venni a repülőjegyeket, ezen az áron és ezekkel a kondíciókkal nem tartotta tovább a légitársaság.
Repülőjegy
Az előzményekről annyit, hogy volt egy remek EvaAir kombi foglalásunk, felnőtteknek illetékkel 310 ezer HUF környékén, bécsi indulással. Aztán valamikor nyáron az Eva önhatalmúlag törölte a Taipei-Auckland járatát, és ennek köszönhetően borult az egész koncepció. Alternatívaként Brisbane-i átszállással vitt volna, ami a megnövekedett ár (fejenként +100 ezer HUF) mellett még az ausztrál átszállóvízum problémakörét is behozta a képbe.
Kétségbeesetten kértem az ügynökömet, hogy kerítsen már valami megoldást, de nem igazán talált semmit. Csanád épp akkortájt ajánlotta Andreát a Nagypihenés nevű irodától, akit én is megkerestem. Kiderült, hogy barátságos, gyors, segítőkész, és zseniális. Egy nap alatt talált egy olyan útvonalat, ami először keletnek indulva (Finnair+Cathay) nemcsak olcsóbb, mint az eredeti jegy volt, de még az indulás is budapesti.
A történethez hozzátartozik, hogy Andrea nem akarta bevállalni a jegy tologatását, tehát nála azonnal - 72 órán belül - ki kellett volna fizetnem, ami 800 ezer forint esetében szerintem azért túl nagy jófejség egy repülőtársasággal szemben, úgyhogy a kapott információval visszamentem a Moreához, akik vidáman toligálták nekem amíg lehetett, múlt hét csütörtökön fizettem ki.
A korrektség nevében viszont el kell mondanom, hogy a Nagypihenés nélkül kicsi lett volna az esély, hogy megtalálom ezt a jegyet, szóval forduljatok hozzájuk nagy bizalommal (és ne riasszon vissza a kőkorszaki weboldaluk sem.)
Biztosítás
Azt hiszem, korábban már szóltam erről, de most már konkrét minden. Létezik egy úgynevezett "storno biztosítás", amivel megoldható az, hogy ha valami nagyon-nagyon közbejön, és mégsem tudunk utazni, akkor a jegynek nem csak 50%-át, hanem a teljes vételárat visszatérítik. OK, a hungaro-hetero valóságtól ne rugaszkodjunk el, kell hozzá orvosi igazolás, de hát azt nem nehéz prezentálni ugye, ebben a korrupciómentes, tiszta és egyenes világban. Hármunknak összesen 30 ezer HUF volt, úgy döntöttünk hogy ennyit megér 400 ezer HUF biztonsága.
Baleset- és poggyászbiztosítással nem foglalkoztam, mert a domborulatkártyámhoz tartozott egy európai utasbiztosítás, amit 7 ezer forintos éves díjért ki tudtam terjeszteni az egész világra, meg az egész családra is. Ez egyébként csak akkor érvényes külországban, ha három hónapnál rövidebb ideig tartózkodunk ott, de reményeink szerint akkorra meg már lesz valami rendes biztosításunk - vagy öngondoskodós, vagy munkából adódós.
Erősen remélem, hogy az utóbbi.
Persze mondanivalóm is van: meg kelletett venni a repülőjegyeket, ezen az áron és ezekkel a kondíciókkal nem tartotta tovább a légitársaság.
Repülőjegy
Az előzményekről annyit, hogy volt egy remek EvaAir kombi foglalásunk, felnőtteknek illetékkel 310 ezer HUF környékén, bécsi indulással. Aztán valamikor nyáron az Eva önhatalmúlag törölte a Taipei-Auckland járatát, és ennek köszönhetően borult az egész koncepció. Alternatívaként Brisbane-i átszállással vitt volna, ami a megnövekedett ár (fejenként +100 ezer HUF) mellett még az ausztrál átszállóvízum problémakörét is behozta a képbe.
Kétségbeesetten kértem az ügynökömet, hogy kerítsen már valami megoldást, de nem igazán talált semmit. Csanád épp akkortájt ajánlotta Andreát a Nagypihenés nevű irodától, akit én is megkerestem. Kiderült, hogy barátságos, gyors, segítőkész, és zseniális. Egy nap alatt talált egy olyan útvonalat, ami először keletnek indulva (Finnair+Cathay) nemcsak olcsóbb, mint az eredeti jegy volt, de még az indulás is budapesti.
A történethez hozzátartozik, hogy Andrea nem akarta bevállalni a jegy tologatását, tehát nála azonnal - 72 órán belül - ki kellett volna fizetnem, ami 800 ezer forint esetében szerintem azért túl nagy jófejség egy repülőtársasággal szemben, úgyhogy a kapott információval visszamentem a Moreához, akik vidáman toligálták nekem amíg lehetett, múlt hét csütörtökön fizettem ki.
A korrektség nevében viszont el kell mondanom, hogy a Nagypihenés nélkül kicsi lett volna az esély, hogy megtalálom ezt a jegyet, szóval forduljatok hozzájuk nagy bizalommal (és ne riasszon vissza a kőkorszaki weboldaluk sem.)
Biztosítás
Azt hiszem, korábban már szóltam erről, de most már konkrét minden. Létezik egy úgynevezett "storno biztosítás", amivel megoldható az, hogy ha valami nagyon-nagyon közbejön, és mégsem tudunk utazni, akkor a jegynek nem csak 50%-át, hanem a teljes vételárat visszatérítik. OK, a hungaro-hetero valóságtól ne rugaszkodjunk el, kell hozzá orvosi igazolás, de hát azt nem nehéz prezentálni ugye, ebben a korrupciómentes, tiszta és egyenes világban. Hármunknak összesen 30 ezer HUF volt, úgy döntöttünk hogy ennyit megér 400 ezer HUF biztonsága.
Baleset- és poggyászbiztosítással nem foglalkoztam, mert a domborulatkártyámhoz tartozott egy európai utasbiztosítás, amit 7 ezer forintos éves díjért ki tudtam terjeszteni az egész világra, meg az egész családra is. Ez egyébként csak akkor érvényes külországban, ha három hónapnál rövidebb ideig tartózkodunk ott, de reményeink szerint akkorra meg már lesz valami rendes biztosításunk - vagy öngondoskodós, vagy munkából adódós.
Erősen remélem, hogy az utóbbi.
2008. szeptember 21., vasárnap
Illatok
Nem nagyon főztem az elmúlt két évben - egy pöttömnyi konyhán osztoztunk egy idős nagyapóval, aki a leglehetetlenebb időpontokban állt neki órákat szöszmötölni különféle szalonnákkal, disznósajtokkal meg kenyerekkel.
Szeptember elsején visszaköltöztünk a nagylakásba, és az összes rossz és jó szokással együtt visszajött a leküzdhetetlen főzési ingerem is.
A minap veszett jó menzaszagot csináltam, a menü krumplifőzelék volt, egyben sült, kolbásszal töltött fasírtkenyérrel, vagy mi neki a neve.
Most pedig igazi téli hangulatot kanyarítok illatból, mert boldogult Emil bácsi receptje alapján fokhagymás hús alakul, áfonyamártással. Rendes vadászként először felfőzte száraz vörösborral a fűszereket (citromhéj, szerecsendió-virág, szegfűszeg, fahéj, feketebors), leszűrte, és csak utána tette bele a gyümölcsöt. Ez a keverék most majdnem egy órája idézgeti a forraltboros teleket orrilag, a tűzdelt hús meg bele-beleküld egy kis diszkrét fokhagymát.
Mindjárt kimegyek szánkózni.
(Emil bácsi egyébként eredetileg tejföllel húzott rá a mártásra, csak az úri népeknek csinálta tejszínnel.)
Szeptember elsején visszaköltöztünk a nagylakásba, és az összes rossz és jó szokással együtt visszajött a leküzdhetetlen főzési ingerem is.
A minap veszett jó menzaszagot csináltam, a menü krumplifőzelék volt, egyben sült, kolbásszal töltött fasírtkenyérrel, vagy mi neki a neve.
Most pedig igazi téli hangulatot kanyarítok illatból, mert boldogult Emil bácsi receptje alapján fokhagymás hús alakul, áfonyamártással. Rendes vadászként először felfőzte száraz vörösborral a fűszereket (citromhéj, szerecsendió-virág, szegfűszeg, fahéj, feketebors), leszűrte, és csak utána tette bele a gyümölcsöt. Ez a keverék most majdnem egy órája idézgeti a forraltboros teleket orrilag, a tűzdelt hús meg bele-beleküld egy kis diszkrét fokhagymát.
Mindjárt kimegyek szánkózni.
(Emil bácsi egyébként eredetileg tejföllel húzott rá a mártásra, csak az úri népeknek csinálta tejszínnel.)
Népnemzet
fotó: Index.hu, Barakonyi SzabolcsLehet, hogy utánanézek a politikai menedékjog kérdésének is.
Olvassatok, szomorkodjatok.
2008. szeptember 19., péntek
Anyakönyvi kivonat
Mint azt gondolom, mind tudjátok, születési anyakönyvi kivonat számos helyzetben kell majdan a bevándorláshoz, munkavízumhoz, stb.
Hajnalka tanácsára elmentem, hogy kiváltsam a vonatozó anyakönyvi hivalaltól a másolatot, mert a friss kivonatok már 3 nyelven (magyar, angol, francia) készülnek, és a NZ hivatalok elfogadják fordítás és hitelesíttetés nélkül, így megspóroltunk 3x45 NZD mínusz 3x6000 HUF illették összeget.
További spórolást jelent, ha nem azt írod be: "elveszett" - úgy 6000 HUF az illeték, hanem azt, hogy "házasság" - mert úgy csak 2000 HUF. Persze kiskorúak és már házasok ezt mellőzhetik.
Miközben ennek örvendeztek, élvezzétek liblingemet.
Hajnalka tanácsára elmentem, hogy kiváltsam a vonatozó anyakönyvi hivalaltól a másolatot, mert a friss kivonatok már 3 nyelven (magyar, angol, francia) készülnek, és a NZ hivatalok elfogadják fordítás és hitelesíttetés nélkül, így megspóroltunk 3x45 NZD mínusz 3x6000 HUF illették összeget.
További spórolást jelent, ha nem azt írod be: "elveszett" - úgy 6000 HUF az illeték, hanem azt, hogy "házasság" - mert úgy csak 2000 HUF. Persze kiskorúak és már házasok ezt mellőzhetik.
Miközben ennek örvendeztek, élvezzétek liblingemet.
2008. szeptember 15., hétfő
2008. szeptember 14., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
