2009. július 15., szerda

Némbör van

Kezdek kiwisedni. Már nem aggaszt, ha az ember nagypapás szürke gyapjúkardigánjában ugrok el tankolni, hozzá színben illeszkedő fehér-rózsaszín tornacipőben. Következő lépés a mezítláb.

Szóval begurulok a Shellhez, első kútnál tankolok, kis cetli előkészít, flybuys kártya előkészít, EFTPOS előkészít, sorbanáll. Mondom a mukinak:
- Hey. I'm number one.

Végigmér, kaján vigyor:
- Yeah. I can see that.

Na ilyenek vannak:)

2009. július 10., péntek

R. Budapest Bank, finálé

Közkívánatra a végkifejlet, a várttal ellentétben pozitív, dióhéjban.

Az ugye megvolt, hogy az asszonyállatnak mondtam, ha harmadszorra is bemásolja, akkor robotnak tekintem? Bemásolta.

Akkor negyedszerre kértem, hogy ha ő rekurzív köröket nyom ettől a bonyolult kéréstől, akkor kapcsoljon át egy magasabb szériaszámúhoz. Megtette.

Másnap Miszlai Ágnes írt, aki még gondolkozni is hajlandó volt. Kérte, hogy adjuk meg a számunkat, és egy időpontot, amikor magyar munkaidő szerint hívhat. Válaszoltam is neki, azt láttátok. És ígéretéhez híven fel is hívott! Kicsit enervált volt a hangja, és nem kívánt mókázni, pedig egyszer élő egyenes vonalban megkérdeztem a párom, hogy vajon megcsal-e egy férfival. (Ez abban a döbbenetes pillanatban történt, mikor telefonon megtudtuk, hogy az ember számlájához csak ő, és Pavlovits Tamás férnek hozzá.*)

További két nap alatt sikerült még 2 BB bankos kolléga bevonásával aktiválni a számlát, mindent úgy és akkor csináltak, ahogy ígérték. Szóval a végeredmény elégedés. Magam is meg vagyok lepve.

*Ugye azt nem kell külön leírnom, hogy fogalmunk sincs, ki az, ezt a nevet még nem hallottuk.

2009. július 9., csütörtök

Ismerem, ismerem...

Kis lelkiélet következik.

Auckland hatalmas. 1,4 millió lakos több, mint ezer négyzetkilométeren (összehasonlításul: Budapest 1,7 millió lakos 525 négyzetkilométeren). Ahogy már korábban szakszerűen megemlítettem: ez egy nagy lapaty.

Nagyjából két hónapja voltunk itt, amikor egyszercsak bevillant a felismerés: milyen furcsa, hogy nem furcsa... hogy nem idegen, hogy nem ismeretlen ez az új helyzet, pedig egy másik kultúrában vagyunk, a világ másik végén. Azóta is sokat gondolkoztam ezen, és mostanában kezdett kikristályosodni, hogy mi okozza ezt az érzést.

Auckland a maga kozmopolitasága ellenére olyan, mint egy nagy falu. Lehet, hogy csak a véletlenek fura összjátéka, de azért ideírom teljes összevisszaságban, hogy mik erősítik ezt a benyomást:
  • North Shore egyik átlagos kis iskolájában a szülői értekezleten felfigyelünk egy magas, hosszú hajú apukára, mert annyira kiwi. Pár nappal később a city kellős közepén sétafikál, a dugóban ülve szúrjuk ki.
  • 50 kilométerre a várostól, a Gulf Harbourban, ahol Mme Pukke lakott korábban, levittek kicsit tengerpartozni. Mutatott egy házat, hogy hát itt is milyen érdekes lehet lakni, hogy rálátsz a saját hajódra... A heti rendszerességgel érkező Property Press ingatlanos újságban meg 4 hónap múlva kiszúrom ugyanazt a házat. Még Budapesten sem ismertem fel soha házat újsághirdetésben...
  • Jocót megkérték motoros barátai, hogy szeptembertől vigyázzon a házukra. Vajon hol van a ház? Hát persze hogy velünk átellenben, látjuk az ablakból.
  • A közértben az iskolatitkárt majdnem elütöm a bevásárlókocsival.
  • Mme Pukke Highburyben fut bele abba a kis ázsiai lányba, akivel Albanyban végeztek el együtt egy barista tanfolyamot.
  • Whatever Zsuzsi elmegy a találomra kiválasztott békebíróhoz, aki felveszi a telefonját - és pappito kollégájával, Gyulával beszéli meg a repülőjegy-foglalása részleteit...
  • ...és még folytathatnám.
Ilyen, és ehhez hasonló impulzusok érnek megállás nélkül, néha már a saját, 30 éven keresztül nyúzott élőhelyünknél is megszokottabb és otthonosabb közérzetet teremtve.

Arról meg ne is beszéljünk, hogy a rendőr büntetés helyett könyékig túrkál az autópálya közepén lerohadt kocsimban (erről majd lesz egy külön post:), a szerelő felhív hogy ne haragudjak, de túlszámlázott, az adóvisszaigénylést beadástól számított egy napon belül utalják, a tönkrement gyerekcipőt sajnálkozva, blokk nélkül cserélik, és még arra is figyelnek, hogy egy számmal nagyobbat adjanak, stb. stb. stb.

Csanád egyszer írt a fordított kultúrsokkról. Én egészen eddig fordított kultúrsokkban éltem Magyarországon, most meg olyan, mintha minden végre megnyugtató, értelmes és biztonságos lenne körülöttünk. Remélem, hazaértünk.

Na, lelkiélet off.

2009. július 5., vasárnap

Budapest Bank, Update 3.

A folytatásos történet 3. része. Várjuk a fejleményeket. Egy magasabb szériaszámúhoz kerültem.

"Kedves Miszlai Ágnes,

Köszönöm, hogy átvette ügyem a kolléganőjétől. Magyar idő szerint reggel 8 és 12 (dél) között a következő számon vagyok elérhető: +64 9 xxxxxxx. Ez nálam este 6 és 10 között lesz, tehát minél korábban hívnak, annál értelmesebben fogok beszélni.

Várom hívásukat!

Előre is köszönöm,
Immacolata

Ui: szerintem túlhajszolt, saját maguk által is sokszor butaságnak tartott szabályoknak engedelmeskedő munkát végeznek a telebankos ügyintézők, akiknek mindent különböző agymosó tréningeken próbálnak a fejükbe ferni - és ezért fordulhatott elő, hogy gondolkozás nélkül, rutinszerűen válaszolgatott nekem az ön kolléganője. Párom viszont elképzelhetőnek tartja, hogy valóban emberforma, pozitronagyú robotokat tartanak rabszolgasorban, akiknek megtiltották, hogy erről hírt adjanak. Ha mégis ez utóbbi lenne a helyzet, és tudunk segíteni, akkor kérem, jelezzen.


On 2009.07.03., at 20:26, Budapest Bank Ugyfelszolgalat (GE Money) wrote:

Tisztelt Immacolata!

Köszönettel vettük Bankunkhoz 2009. július 1-jén érkezett levelét, melyre ezúton szeretnénk válaszolni.

Tájékoztatjuk, hogy az Internetbank szolgáltatás újraaktiválása a beazonosításra vonatkozó szabályok alapján rögzített vonalon történhet meg, ezért szükséges mindenképpen a telefonhívás. Kérjük, adjon meg egy telefonszámot, amelyen el tudjuk érni hétköznap magyarországi időszámítás szerint 8 és 16 óra között. Amennyiben szeretné, megadhat ezen időintervallumon belül egy konkrét időpontot is, amikor fogadni tudja a hívásunkat. Kérjük, készítse elő a két E-pin kártyát, az Internetbank rendszerben kezelt számlaszámok középső nyolc számjegyeit, valamint szükség lesz még az Ön és a férje személyes adataira. Reméljük, hogy ily módon segítségére lehetünk és sikerül megoldani a problémát.

Továbbra is készséggel állunk rendelkezésére."

2009. július 1., szerda

Update 2, Budapest Bank

Tisztelt R. Farkas Ágnes!

1. Nem kértem, hogy azonosítson be, vagy újraaktiválja a rendszerem. Azt kértem, hogy írja le nekem, mi a teendő, mert az esetem SPECIÁLIS (tudja, mi emberek nem sablonok alapján működünk). Azt kértem, hogy segítsen nekem felkészülni a telefonbeszélgetésre, ami innen, a világ túlsó feléről több órásra is nyúlhat, az önhöz hasonló programozású telefonos ügyintéző robotok miatt.

2. A robotok tetszőleges mennyiségű bináris kódot tudnak megjegyezni működésük végéig. Nekem sajnos ez nem sikerült, főleg, mert 90 naponként köteleztek a jelszóváltoztatásra, és azt is megszabták, hogy az milyen legyen. A robotok továbbá meg tudnak tartani évekkel ezelőtt kezükbe nyomott kártyácskákat, nekem sajnos ez sem sikerült.

3. A robotika második törvénye alapján (idézem: "A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.") kérem, hogy olvassa el az előző leveleimet, értelmezze az abban foglaltakat, és így próbáljon meg válaszolni. Láthatóan ezt eddig elmulasztotta. Ha szükséges, kérem jelezze, és törlöm az "elfelejtett - internetbank - jelszó" szavakat a levélből, és újraküldöm. Láthatólag ugyanaz az algoritmus szorult be önnél, mely újra és újra a lenti szöveg bemásolását idézi elő.

Amennyiben programozása nem engedi meg önnek a feladat elvégzését, kérem a szöveg negyedszeri bemásolása helyett inkább irányítson át egy magasabb szériaszámú, fejlettebb modellhez, vagy egy emberhez, ha dolgozik önöknél olyan.

Üdvözlettel,

Immacolata


On 2009.07.02., at 0:48, Budapest Bank Ugyfelszolgalat (GE Money) wrote:

Tisztelt Immacolata!

Köszönettel vettük 2009/07/01-én érkezett levelét, melyre ezúton szeretnénk válaszolni.

Szíves elnézését kérjük, mint már közöltük Önnel, elektronikus levélen keresztül nincs lehetőség a beazonosításra, ezért nem áll módunkban újraaktiválni az Internetbank rendszerét, illetve új jelszót kiküldeni, továbbá arról sem adhatunk tájékoztatást, hogy milyen sorszámú, hány darab E-pin kártyát látunk rendszereinbe az Ön adatai alatt.
Javasoljuk, hívja a Telebankunkat a 06/40/477-777-es, külföldről a 00-36-1/4-777-777 ügyfélszolgálati telefonszámon, ahol az 1-es; 5-ös; 1-es menüpontban, kollegáink a nap 24 órájában készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
A telefonon történő ügyintézés esetén szükség lesz az E-pin kódjára, ezért azt a hívás előtt szíveskedjen előkészíteni.

Kérjük a fentiek szíves tudomásulvételét.

Tisztelettel:

FARKAS Ágnes
Telebank Ügyintéző
Ügyfélkapcsolati Központ (Contact Center)
Budapest Bank – A GE Money Bank tagja

Tel: 06-40-477-777 vagy +36-1-477-77-77
Fax: +36-1-450-6051
E-mail: info@budapestbank.hu

Igen, jól látjátok, R. Farkas Ágnes harmadszorra is bemásolta nekem a fenti szöveget.

Update, Budapest Bank

Mert ami jó, azt ne hagyjuk abba, nem igaz?

"Kedves Farkas Ágnes,

köszönöm, hogy ennyit fáradozott, elolvasta a levelem, értelmezte azt, és egyéni választ írt rá.

Ne haragudjon, most épp levegőért kapkodok, sok mindenre számítottam, de erre nem.
Ha most megint felteszek egy kérdést, ön újra bemásolja majd ezeket a sorokat nekem?

Lehetséges, hogy ön egy robot?
Ez esetben kérem, alkalmazza a robotika első törvényét, miszerint idézem: "A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben, vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen."

Izgatottam várom válaszát. Amennyiben harmadszorra is bemásolja nekem ezt a szöveget, úgy tényként fogom kezelni a kérdést, miszerint ön robot.

Üdvözlettel,

Immacolata
a rugalmas, emberi és kreatív segítségnyújtásuktól lenyűgözött budapest bank ügyfél"

Ez a levél 3 perce hagyta el a postaládámat. Ígérem, a megosztom veletek a választ.