Repülés van

Nagyon vicces, azért csináltam kínomban egy gasztro-bejegyzést, hogy ne az tiszta tekintetű kopasz népnemzeti hazánkfia legyen az utolsó post, most meg azért muszáj írnom, hogy ne egy kvázi-gasztró legyen a legfrissebb, mert Isten sem mossa le rólam hogy pappitót plagizálom.

Persze mondanivalóm is van: meg kelletett venni a repülőjegyeket, ezen az áron és ezekkel a kondíciókkal nem tartotta tovább a légitársaság.


Repülőjegy

Az előzményekről annyit, hogy volt egy remek EvaAir kombi foglalásunk, felnőtteknek illetékkel 310 ezer HUF környékén, bécsi indulással. Aztán valamikor nyáron az Eva önhatalmúlag törölte a Taipei-Auckland járatát, és ennek köszönhetően borult az egész koncepció. Alternatívaként Brisbane-i átszállással vitt volna, ami a megnövekedett ár (fejenként +100 ezer HUF) mellett még az ausztrál átszállóvízum problémakörét is behozta a képbe.

Kétségbeesetten kértem az ügynökömet, hogy kerítsen már valami megoldást, de nem igazán talált semmit. Csanád épp akkortájt ajánlotta Andreát a Nagypihenés nevű irodától, akit én is megkerestem. Kiderült, hogy barátságos, gyors, segítőkész, és zseniális. Egy nap alatt talált egy olyan útvonalat, ami először keletnek indulva (Finnair+Cathay) nemcsak olcsóbb, mint az eredeti jegy volt, de még az indulás is budapesti.

A történethez hozzátartozik, hogy Andrea nem akarta bevállalni a jegy tologatását, tehát nála azonnal - 72 órán belül - ki kellett volna fizetnem, ami 800 ezer forint esetében szerintem azért túl nagy jófejség egy repülőtársasággal szemben, úgyhogy a kapott információval visszamentem a Moreához, akik vidáman toligálták nekem amíg lehetett, múlt hét csütörtökön fizettem ki.

A korrektség nevében viszont el kell mondanom, hogy a Nagypihenés nélkül kicsi lett volna az esély, hogy megtalálom ezt a jegyet, szóval forduljatok hozzájuk nagy bizalommal (és ne riasszon vissza a kőkorszaki weboldaluk sem.)

Biztosítás

Azt hiszem, korábban már szóltam erről, de most már konkrét minden. Létezik egy úgynevezett "storno biztosítás", amivel megoldható az, hogy ha valami nagyon-nagyon közbejön, és mégsem tudunk utazni, akkor a jegynek nem csak 50%-át, hanem a teljes vételárat visszatérítik. OK, a hungaro-hetero valóságtól ne rugaszkodjunk el, kell hozzá orvosi igazolás, de hát azt nem nehéz prezentálni ugye, ebben a korrupciómentes, tiszta és egyenes világban. Hármunknak összesen 30 ezer HUF volt, úgy döntöttünk hogy ennyit megér 400 ezer HUF biztonsága.

Baleset- és poggyászbiztosítással nem foglalkoztam, mert a domborulatkártyámhoz tartozott egy európai utasbiztosítás, amit 7 ezer forintos éves díjért ki tudtam terjeszteni az egész világra, meg az egész családra is. Ez egyébként csak akkor érvényes külországban, ha három hónapnál rövidebb ideig tartózkodunk ott, de reményeink szerint akkorra meg már lesz valami rendes biztosításunk - vagy öngondoskodós, vagy munkából adódós.

Erősen remélem, hogy az utóbbi.

Kivándorolni, hivatalosan

Nekem, mint többszörös cégtulajdonosnak, egészen macera a kivándorlás hivatalossá tétele, úgyhogy néhány alapvető dolgot leírok ide, amit eddig kinyomoztam. Vannak még kérdéses pontok, azokról update-elek majd később.
(Update, vagy inkább kiegészítés: jogászok és számviteli ellenőrök, jelentem, ez itten egy nem szakzsargonban megfogalmazott ismertető, hanem a szakblabla átemelése humanoid értelmezésre.)

1. Cégtulajdonos biztosítási jogviszonya
A magyar TBtörvények szerint a biztosítási jogviszony mindig a legerősebb, és mint cégtulajdonos, önfoglalkoztató (Bt ügyvezető és egyéni vállalkozó) csak akkor szűnik meg ez a jogviszony, ha a Bt többé már nem az én tulajdonom és visszaadom a vállalkozói igazolványt is.
(Update, vagy inkább kiegészítés: ha korábban a sajátod csak mellékállás volt, más cégnél volt bejelentett állásod, de azt felmondod: automatikusan a sajátod lesz a főállásod és önfoglalkoztató tagi jogviszonyba kerülsz a tulajdonodban lévő cégben. Ezért kell megszüntetni. Illetve esetünkben el- és visszaadni.)

Egy ideig játszottam a gondolattal, hogy fussson még a cég, hátha vissza kell jönni.
Ez sajnos a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kint töltött idő alatt is fizetni kéne a minimálbér kétszerese után a közterheket, ami kettőnknek havi 120 ezer forint környékén lenne. Értelemszerűen ezt nem óhajtjuk tenni, tehát a cégek lekerülnek a nevünkről, vállalkozói igazolvány visszamegy az önkormányzathoz. Ezeknek a mikéntjét nem írom le - semmi különös teendő nincs, bármelyik könyvelő megcsinálja, megoldja.

Hanem inkább, addig amíg csak munkavállalunk kint, és nem vándoroltunk be hivatalosan, a következő megoldást választjuk:

2. Biztosítással nem rendelkező személy egészségügyi ellátása
Erről bővebben ebben a tájékoztatóban lehet olvasni.

2.1 Amíg csak munkavállalóival/anélkül vagyunk távol, nincs letelepedésről/kivándorlásról semmilyen papírunk:
Az egyéni bejelentés után (2008-ban) napi 145 forint befizetésével továbbra is jogosult a befizető a magyarországi alap egészségügyi ellátásra. Megoszlanak a vélemények, nem egyértelmű, hogy ez kötelező-e vagy sem. Erről jelenleg várjuk az APEH állásfoglalását. Az az egy biztos, hogy ha ezt nem/sem fizeti a honpolgár, akkor nem jogosult itthon alap egészségügyi ellátásra. Ez különösen fontos azoknál, akiknek gyereke is van, mert egyrészt így a gyerek sem jogosult, másrészt pedig 2008 januárjától már nem jár automatikusan neki sem, tehát mi három főre fogjuk ezt bejelenteni és egyben előre befizetni, mondjuk egy évre.
Ezután az önkormányzaton be kell jelenteni a tartósan külföldön tartózkodás tényét (ha 180 napot meghaladja...). Ezt a szokásos lakcím-bejelentő lapon lehet megtenni.

2.2 Hivatalos kivándorlás után
Ha minden jól megy, és hivatalosan is kivándoroltunk, akkor erről kell szerezni egy magyar (hehe) nyelvű igazolást - ennek lényegében azt kell tartalmazni, hogy a választott ország befogad. Ekkor be kell jelenteni az APEH-nél, hogy a járulékfizetési kötelezettségünk megszűnt. Ezt jelenleg a 8T1011 számú változásbejelentő lapon kell megtenni, a T11 B lapon az 1-es rovatban a 6-os számot kell feltütetni (kötelezettség megszűnésének oka: kivándorlás).
Nyilván minden évben össze-vissza változtatgatják az adatlapokat, de ez azért kiindulópontnak jó lesz. A következő lépés, hogy be kell vonatni a személyi igazolványt, és a jegyzőnél be kell jelenteni a távozás tényét. Ezt jó esetben az önkormányzatnál el lehet intézni.
Update: Tamás, megkérdeztem neked egyet. Ha kapsz valami hivatalos értesítést az EOI kihúzásáról, illetve arról, hogy megfelelsz a kritériumoknak, az már elvileg egy amolyan hivatalos papír, aminek a magyar fordításával be lehet csattogni az APEH-be. Na meg persze egy nagy, kövér bevándorló vízum is annak számít, ami az útleveledben virít.

3. Egyebek
3.1. Egészségpénztár
Nem olyan régen lett a cafeteria része az egészségpénztári tagság, ennek lényege hogy a munkaadó adómentesen fizethet neked ugyanannyi összeget, amennyit te is (tehát tőled levon havi 5 ezer forintot, és mellérak még 5-öt). Ezt alapvetően fizetős egészségügyi szolgáltatások vásárlására gyűjti az ember. Bármikor "büntetlenül" ki lehet szállni a tagságból. Ha készpéntben veszed fel az összeget, úgy adóköteles. Ha az adót meg akarod spórolni, a saját pénztárad listáján meg kell nézni a szolgáltatókat, és egyszerűen náluk levásárolni. Sokuknál például ruhát, cipőt, szemüveget, nyaralást is lehet pénztárból fizettetni.

3.2 Magánnyugdíjpénztár
Na ez egy naagy szivatás. Ide a járulékköteles jövedelem után kell fizetni. Gyakorlatilag az állam helyett ezekbe a pénztárakba a járulékod egy részét. Amíg jövedelmed van, addig fizetsz, és akkor számolódik a "szolgálati idő". Ha nincs jövedelmed, nem fizetsz, nem ketyeg az idő. A vicces pedig, hogy csak akkor jár neked bármiféle nyugdíj, ha megvolt a 20 év szolgálati időd, különben hiába fizettél, nem kapsz nyugdíjat sem, és a befizetett pénzed is elúszik. Aki szeretne kivándorolni, az - javaslom - hagyja a fenébe a magánnyugdíjpénztárat.

3.3 Önkéntes nyugdíjpénztár
Ez csak részben hasonlít az előzőhöz, itt legalább hozzá lehet jutni a türelmi idő után a pénzedhez. Általában 10 év körül van a türelmi idő, ezután megkaphatod a pénzt, amit eddig beleöltél - természetesen adózni kell utána. Annyi engedmény van, hogy ha még egy évig nem veszed fel, akkor csak a 90%-a után kell adózni, ha még egy évig, akkor csak 80% után, és így tovább. Persze ez is pénztáranként változik, a türelmi idő mértéke, az adó mértéke, stb. Szóval akinek ilyen hülyesége van, az kérdezze meg részletesen a saját szolgáltatóját.

4. Adófizetés
Ha nincs a neveden cég, nincs egyéb bevételed, nincs más adóköteles tevékenységed (pl. lakás kiadása) akkor az előző év/tört év után még május 20-án be kell adnod egy adóbevallást, de a továbbiakban nem kell semmilyen adóbevallást adni, ha nem volt hivatalos bevételed.
Én ettől tartottam kicsit, mert a vállalkozásoknak akkor is be kell adni egy ún. nullás bevallást, ha nem volt semmi tevékenység és bevétel. Magánszemélynél szerencsére ilyen nincs, tehát ha nem vagy itt, nem volt semminemű bevételed, akkor nem is kell semmit beadnod. Ha a fentebb szereplő alap egészségügyi ellátást fizeted magad után, az sem kötelez arra, hogy vallj - csak ha bevételed volt.

5. Ingatlan értékesítése
Hát sajna, akinek itthon van lakása/nyaralója/ingatlanja, és eladja, az kénytelen lesz adót fizetni utána. A törvények értelmében csak az itthon, 1 éven belül vásárolt ingatlanok után lehet igénybe venni adókedvezményt (pl. ha magadnak vagy közvetlen családtagodnak vásárolsz).
Különben ügyes ügyvéddel, kicsit nyomott árakkal kell dolgozni.

Most egyelőre ennyi, köszönjétek Pukekó Tamásnak, mert ő dolgoztatott meg. Egyébként örülnék, ha kikérdeznétek valami tősgyökerest is, hogy ő hogy csinálta. (Pl. Csanádot?)