2008. február 7., csütörtök

Tankötelesség

Iskolás korú gyerek van a csomagban, úgyhogy felmerült a tankötelesség problematikája, mert ugye a gyámhatóság komolyan veszi, hogy jár e az ivadék okosodni vagy sem.

Paliékat megkérdeztem az iskolás bejegyzésüknél, ott rögtön két ilyen korú kölök is van. Náluk az a helyzet, hogy a gyerekeket magántanulóvá tették, így csak évente egyszer kell vizsgázniuk. Ez egyfajta menekülő útvonalat is jelent számukra, hiszen ha minden kötél szakad, és hazamennek, akkor nem vesztenek a gyerekek évet, folytathatják ott, ahol abbahagyták.

Az én fiam egy eleve kaotikus alapítványi iskolába jár, és a tanulás meg a tananyag kérdése sohasem jelentett gondot, inkább az istentől-embertől elrugaszkodott viselkedési morál, de ez már egy másik témakör. Az a probléma nálunk nem merül fel, hogy esetleg évet veszítene, hiszen akár most azonnal tudna egy évzáró vagy különbözeti vizsgát tenni nagyjából két évre felfelé. Tulajdonképpen az ő iskolázása nem is a tanulásról szól, inkább a szabályoknak és rendszereknek történő megfelelésről, és úgy mellékesen eközben beszívja a dolgokat a szivacs agyába. Ezt nem is részletezném tovább.

Aki budapesti, az hívja a következő számot a gyámügyön: +36 1 2351741. Az aranyos hölgy megmondja, hogy kerület szerint kit kell hívni. A szám nem működik, nem veszik fel, majd az ember fut még egynéhány kört, és végül rájön, hogy az illetékes önkormányzaton kell hívni a központi számot, ahol az Oktatási Osztály ad informácitót.
Szóval nektek most már egy körrel kevesebb:)

A rendszer a következő: ha már iskolás a gyerek, be kell menni az igazgatóhoz, akinél kitöltünk egy nyomtatványt, hogyaszongya kérem mentse fel a kötelező iskolába járás alól, és szüneteltesse a tanulói jogviszonyt, az indok a külföldre költözés. Határozatba veszik, hogy a gyerek külföldön teljesíti a tankötelezettségét. Az iskola minden tanév végén lejelenti ezt a jegyzőnek, aki - ha minden rendben - nem csinál semmit. Ha viszont talál olyan gyereket, akinek nincs ez leigazolva, indítja azonnal a gyámügyi procedúrát. Ennélfogva a gyerek 18 éves koráig minden tanév végén meg kell küldeni a magyar iskolába az iskolalátogatási igazolást, különben ugrik a jegyző.

Ha jó fej az igazgató, akkor ezt évente megcsinálja nekünk automatikusan, de megnyugtatóbb persze, ha ledokumentálja az ember. A gyámügy az egyik legerősebb szerv elvileg, vagy ezt mondja magáról. Tehát nemcsak az lehet itt a buktató, hogy úgysem akarunk hazajönni, tehát csináljon a bürokrácia, amit akar, nem kellenek nekünk papírok hogy esetleg majd itthon folytathassa a gyerek a tanulmányait. Az is megeshet ugyanis, hogy hazalátogatunk töltött káposztát enni hat év múlva karácsonykor, és már a határon nehéz vasban találjuk magunkat, mert a gyerekünk nem teljesítette itthon a tankötelességét.

Hát kb. ennyi.


2008. február 3., vasárnap

Bort a borboltból

És már megint nem volt Mőcsényi a teszkóban, a havi borbevásárlásnál, úgyhogy elkanyarodtam az internacionálé irányába: hát nem egy NZ borba futottam?

Aszongya hogy Fern Bay, és a déli szigeten csinálják.
Valaki már írt róla véleményt.

Nagyon lehúzza, minta nem is ugyanarról beszélnénk, mondok magamnak. Aztán persze kiderült, hogy nem is:) Ő 2006-ost ivott, ez meg 2007-est. A vizes, könnyed alap persze igaz, csak a savasság nem, meg az egyszerűség.

A hozzáfűznivalóm: telt, sűrű, de egy picit sem savas, nagyon gyümölcsös és sima, puha, kövér ízű bor. Elsőre multivitaminos-déligyümölcsös az illata, és olyan ráharapott szőlőmag-utóíze van. Nagyon finom.

Ja és olcsó, valami 700 forint volt, nem is értem. Talán mert exclusively tesco termék.
Az az egy fura hogy nem dugós, hanem csavaros palackja van, bár a csavarókája nagyon csinos ornamentikánus.