2008. december 2., kedd

A nap újjászületése

Közeledik az emberiség írott történetének legősibb ünnepe, a Nap újjászületése. Az év vége és ezzel az újév kezdete már ősidők óta szinte minden nép számára búcsúzással és ünnepléssel telik. Az óév eredményeire emlékezve és a jövőt tervezve ünnepléssel léptek át az újesztendőbe. Ezek az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével, a csillagászati újév kezdetével. A régi időkben az újév kezdete nem január 1., hanem december 25. környéke volt. A különböző időszámítások alapjául a természet megfigyelése szolgált.


"Kinek, fának, kutyának lelke van"


Az animizmus a természettel együtt élő, együtt lélegző emberiség máig élő, erős hite. Az animizmus évszázadaiból származik a varázskör gondolata is. Az emberek szalmából, fűzfavesszőből, később zöld fenyőágakból koszorút fontak, és vörös meg aranyszín szalagokkal díszítették. A zöld az újjászülető élet, a termés színe, a vörös az életé, az arany pedig a fényé, ami a Nap újjászületésével - a téli napfordulóval - újra termésbe fordítja a földeket. Azt is tartották, hogy az ilyen szent koszorúkkal minden gonosz szellemet távol lehet tartani a háztól.

Ez az ősi varázslat idővel feledésbe merült, s csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész, aki az első gyermekotthon alapítója volt Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és minden istentiszteleten (adventben naponta tartotta) újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez a szép ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat, míg 1860-ban egy berlini gyermekotthonban a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítették, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűztek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. ĺgy végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.

Magyarországon csak a II. világháború után terjedt el igazán, s ma már számos formai és színváltozata ismert. Az adventi koszorúkat az első vasárnapot megelőző szombat esti szentmisén vagy advent első vasárnapján áldja meg a pap a templomban. Az adventi koszorú mellett sok helyen adventi naptár is található a lakásokban. „Feltalálója” egy bizonyos Gerhard Lang volt, s eredetileg a karácsonyi ünnepek vallási előkészítését szolgálta, mivel a naptár minden egyes kinyitott ablakában egy-egy karácsonnyal kapcsolatos gondolat volt olvasható. Idővel azonban ez a vallási jelleg háttérbe szorult, s – a gyermekek nagy örömére – az ipar egyszerű decemberi ajándéknaptárrá változtatta, amelyben december 24-ig a napokat csokoládé vagy marcipán édesíti meg.

Jöjj el

"Oly szépen tünsz fel az égi láthatáron
Te élő Nap, mely legelőször éltél...
Mi minden van még, amit teremtettél,
És ami énelöttem még titok.
Egyetlen isten, bárkinél erősebb,
A földet saját óhajod szerint
Teremtetted meg, egyedül, magad,
Az emberekkel, nyájakkal, vadakkal
És mindennel, mi lábon jár a földön
És ami odafönt szárnyra kel...
....................... mindegyiket
illő helyére állítottad -
És azt teszed, ami kell nekik.
A tápláléka megvan mindegyiknek...
Te vagy, csak te: minden élet titka,
És minden csak teáltalad él.
A te szépséged nézik a szemek
Amíg leáldozol,
Mindenki abbahagyja a dolgát
Ha jobbfelé leáldozol...
(Ekhnaton - Naphimnusz)


Szóval jöjj el, Aton, Rá, Hórusz, Samas, Marduk, Amar-Utuk, Nimrod, Dezao, Inka, Sua, Tezcatlipoca, Heliosz, Mithrasz, Sol, Baldr, Szúrja, Amateraszu Ómikami, Hszi-ho, Krishna, Szaturnusz, Jézus, Yule

vagyis

Süss fel nap, fényes nap! - mert erősebb, öregebb és bölcsebb vagy mindannyiunknál.

9 megjegyzés:

Névtelen írta...

Érdekes megközelités :-)

Immacolata írta...

Ja, update:
Természetesen a "kinek, fának..." az úgy értendő, hogy kűnek, vagyis kőnek, fának, stb.

Pukke írta...

süss fel nap...

Immacolata írta...

The Church of the Holy Sün...

Névtelen írta...

Azért gondolom, hogy Jézus megtisztelve érezheti magát, hogy a sor végére, ezzel a sok bálvánnyal Őt is oda bigyesztetted.
Zürzavaros a gondolkozásod ezen a téren, animizmus, adventi szokások, Wichern lelkész, bálványok és Jézus egy helyen emlegetve. Szegény Wichern lelkész is megfordul a sirjában, hogy összemostad őt is a napistennel.

Immacolata írta...

Szia nzer,
köszönöm az észrevételt, bővítettem, bár még így sem teljes a lista.

Johann Heinrich Wichern pedig szerintem nem találna semmi kivetnivalót a dologban: miért tagadná meg a hatodikos általános iskolás az első osztályos tananyagot, csak azért, mert már túl van rajta?

Idézek neked inkább Garry Pettytől:

"A Karácsonnyal kapcsolatos szokások – a fák feldíszítése, a mistletoe, az ajándékozások, ajtók koszorúzása, a Mikulás – egyike sem bibliai eredetű, hanem az ősi pogány vallásokból fennmaradt gyakorlatok. Az első néhány században a kereszténység megpróbálta tiltani vagy gátolni a pogány rítusok terjedését – sikertelenül. A Karácsonyt évszázadokon át kísérte a velejáró evés-ivás, szórakozás, s ma már inkább a kereskedelem, a gyermekek szüleiket ajándékokért való zaklatása jellemzi, mintsem a Krisztusról való megemlékezés.

Hogyan ítélhetõ meg a Karácsony ünneplése ezek után? Vannak, akik továbbra is azt mondják: “nem vehetjük el ezt a szép ünnepet a gyermekektõl.” Mások pedig: “A lényeg, hogy Krisztusra emlékezzünk, Őt ünnepeljük, s akkor nem számít, honnan ered maga az ünnep.”"

Azzal, hogy azt mondom: nem a keresztények találták fel a karácsonyt, még nem támadtam magát a vallást. Semmi bajom vele, ahogy a többivel sincs. Nem vagy te egy kicsit paranoiás?

Merry Mithras to all, ho-ho-ho-ho:)

Névtelen írta...

Kedves Imma néni, én is köszönöm megtisztelő válaszodat. Habár úgy érzem van némi pontatlanság a megadott válaszodban, ezért emlitettem a zürzavart is. Vegyük sorra őket, ha megengeded.
Megjegyzem, hogy a tisztességes polémia mellett maradok, és nem minősitelek téged, ahogyan te esetleg "egy picit paranoiasnak" itéltél - pedig nem vagyok az.
1. Wichern lelkésszel kapcsolatosan, érdekes, hogy nem adtál érdemi választ, de kifejteném az én véleményem, miszerint neve ki van ragadva a természetes környezetéből, ő a keresztyén egyháznak volt a lelkésze, amit tett a gyermekekért, és az emberek felkészitéséért karácsonyra - nap mint napi Istentiszteletek tartásával, és a csillár felállitásával azt Krisztusa iránti szeretetből tette, ez kétségtelen. Mondd meg kérlek ezután, hogy miért kell akkor belemagyarázni tetteibe az ősrégi pogány szokásokat. Ha a koszorú állitás pogány szokás is volt, én nem hiszem hogy Wichern a felelevenitésével ezeket akarta népszerűsiteni, szerinted ez igy volt ? Ennyire "hülye" lett volna, hogy át akar örökiteni szándékosan a későbbi századokba egy pogány szokást ? Ezért érzem azt, hogy nem állja meg a helyét amikor te a napistennek hódolsz a bejegyzésedben, és őt is belekevered.
2. Garry Pettytet nem ismerem, de utána nézek, hogy kicsoda is ő.
Abban neki és neked igazad van, hogy nem bibliai eredetü gyakorlatokról van szó, de viszont érdekes, hogy ki kit próbált elnyomni, ez olyan mint hogy tolvaj kiáltja áldozat, ugyanis Nagy Konstantinig a keresztyénség volt az elnyomott, amiután a császár áttért keresztyén hitre, megjegyzendő hogy ha korlátozta is a pogányokat, mégsem számolta fel azokat, pedig megtehette volna. Nagy Konstantin halála után is már megbocsáss, csak a keresztyénség maradt az üldözött. Ezért pontatlan, amit irsz, hogy a keresztyénség az első századokban próbálta elnyomni a pogány kultuszt.
3. Azért érdemes megnézni és nem jelentéktelen tény, hogy az ünnepnek a neve a legtöbb nyelven mit is jelent, kire is utal ? a legtöbbje Krisztusra, a születendőre. Az ünnep minden nyelven saját nevet kapott, amely azt tükrözi, hogy ennek mindenhol különleges jelentősége van. A magyar "karácsony" szó szláv eredetű, és a "korcsun", azaz "lépő, átlépő" szóból származik. Ez a szó az új évbe való átlépést jelzi, tehát ősi, naptári (és egyben a napfordulóhoz kapcsolódó) eredetű, akárcsak a lengyel megfelelője, a "kolenda" - kalendárium?!, vagy az orosz "koljáda", ami viszont karácsonyi éneket jelent. Az angol "Christmas" szó Krisztus nevére utal, míg a német "Weihnacht" és a holland "kertsmisse" a szent éj egyházi ünneplésére utalnak. A latin "natalis" (születés) szóból származik a latin nyelvek mindegyikének karácsony szava: a francia "noel", az olasz "natale" a spanyol "navidad" illetve még a walesi "nadoling" szó is.
Nem hagyom ki a "Yule"-t sem, amit most frissen beirtál, skandináv eredetben "jul", a szó pontos jelentése azonban nem ismert, talán a téli ünnepi időszak eredeti nevét jelölheti.
Abban egyetérthetünk, hogy ha ez a karácsony szónak az eredete (legtöbbje látható hogy mire utal), akkor igenis karácsony keresztyén ünnep, mert Krisztust ünnepli, és még véletlenül sem a pogány napistent.
4. Abban is egyetértünk, hogy nem lehet elvenni gyermekeinktől ezt az ünnepet, van ennek pszichológiai magyarázata is (készülök is erről bejegyzést irni), de fontosnak tartom, hogy nem szabad megfeledkezni arról, hogy kiért is van a karácsony, kit ünneplünk akkor. Akiknek meg csak a vásárlás láza, és sok pénz költés, azok nem érzik át az ünnep lényegét.
Mindenesetre jópofa vagy a végén a Merry Mithrassal, habár igy még nem is hallottam üdvözlést :-))), (esetleg most tőled)bár tőled igazából nem is várok mást.

Legvégére pedig még csak annyit, hogy őszintén értékelem a keresztyénség iránti tiszteleted, hogy nem támadod azt, és ha ez igy van akkor tisztelettel kérlek, hogy Jézust vedd ki abból a sorból, mert a többi név és Ő nem ugyanazon kategória...

Kivánok neked békés, csendes ünnepeket családoddal együtt.

Immacolata írta...

Nzer,

köszönöm, hogy megosztottad velem a gondolataidat. Már mondtam neked - bár nem értetted - hogy semmi baj azzal, ha másképpen gondolunk dolgokat.

Ettől színes a világ.

Emmeg az én blogom. Ilyen az én színem.

Neked is boldog ünnepeket!

kisrumpf írta...

Te magasságos Atya Úr Isten.... szemellenző rulez.