2007. június 26., kedd

Kivándorlás - miért is?

Sokaknak az okokat nem kell magyarázni, mert értik, de nincs mindenhol szinkronitás, úgyhogy röviden leírom.

Nem is tudom, melyik a legfontosabb, mert rengeteg oka van ha az ember el akar menni a saját hazájából. Azért nehéz ezt megfogalmazni, mert ez nekem egyáltalán nem akkora probléma, mint például a melltartóvásárlás, de persze nem akarom elbagatellizálni a kérdést. Szóval címszavakban:

- Nem tudok ügyeskedni, fusizni, intézni ezt-azt, csencsölni, és úgy általában félfeketén félmaszekolni, a bér-fizetés meg itthon nem pálya
- Nem tudok hosszú távon egészséges maradni a hungaro-hetero megcsömörlött kedélybeteg masszában
- Nem vagyok én bumburnyák, mer okos vagyok, kreatív, tetterős, nagy teherbírású, ennélfogva szeretnék sokat dolgozni és megélni (és itt a hangsúly a megélni szón van...)
- Még ezt sorolhatnám, de tulajdonképpen a legfontosabb: van egy gyerekem akinek nem azt szánom amire itt jelenleg számítani lehet.

A száraz tények:

A család három fős, a férfi egy introvertált, keményen dolgozó, kifejezetten nagyon sok aggyal rendelkező csendes bika. Foglalkozását tekintve web developer, azon belül is leginkább multimedia, specializálódott az utóbbi pár Flash, Flex, meg Media Server meg még mifenékre, egy ideje nem tudom követni. Végzettségének egyébként köze nincs az IT-hoz, villanymérnök-úr. Nagyon jól ért és ír angolul, kiválóan kommentezi a scripteket, de beszélni én még a büdös életben nem hallottam. 33 éves.

Énjómagam, az asszony, hát mit mondjak. Van ugyan egy kicsi cégem, ami már két évet kibírt - ez ma Magyarországon nagy szó - és elmuzsikálok azért szépen gyereknevelés mellett. Bármelyik multinak lehetnék irodistája, ahogy voltam is három évig. Marketing, kommunikáció, web, fordítások, 9 év munkatapasztalat, de nincs felsőfokú végzettségem, csak végzetesen 30 vagyok. Angolul folyékonyan, szóban és írásban. Hogy ez pontokban vagy vizsgában mit jelent, nem tudom, kiderül - még sosem mérték.

Ez tehát a kiindulópont, és ezt a csomagot szeretnénk megnyugató módon áthelyezni egy másik életformába.

Szépen lépésenként közvetítek majd, hogy hol állunk.

Nincsenek kezdetek.

Nincsen első pillanat; nincs olyan szó vagy hely, amely ennek a történetnek vagy általában egy történetnek az egyetlen lehetséges kiindulópontja lehetne.

... és akkor be is fejeztem a plagizálást, és teszek ide egy pontot. Egy kiindulópontot. Vagy néhány pöttyöt.

Ha ezeket a sorokat olvasod, az vagy véletlen, vagy már elmondtam, azé. Úgyhogy elő is jövök a pöttyel. A pötty a jelenben van, ami neked már a múlt, onnan a jövőből nézve visszafelé. A tényálladék pedig - valószínűleg már beszéltünk róla, valószínűleg tudod, csak még nem vetted komolyan, hogy megyünk, innen el.

Hosszas töprengés, osztályozás és információgyűjtés után Új Zélandot választottuk. Mostantól igyekszem beszámolni - egyrészt azért, hogy te is tudd majd, hogy zajlott ez az egész, másrészt meg a jövőbeli ismeretlen olvasóknak, majd elmondom azt is, miért.