Ember tervez...

...szokták mondani, isten meg végez - amit szélsőséges ateizmusom okán nem hagyok annyiban.

Az indulás elméleti időpontja december vége, január eleje. A bevándorlási ügynöktől a bloggerekig mindenki azt javasolta, hogy már jó 4 hónappal indulás előtt álljak neki a papíroknak, ügyintézésnek. Ebből azt szűrtem le, hogy legalább fél évvel előtte el kell kezdenem, úgyhogy jelentem, nekiláttunk.

Komoly a lista. Néhány papír beszerzése, referenciák, fordítások, akármi... nem olyan nagy ügy. Csak azt felejtik el hozzákalkulálni a népek, hogy mellécsapódik még egy egész életvitel-szerű életvitel is, ami ezer csáppal kapcsolódik az országhoz, a személyes jelenlétedhez, és ezeket mind-mind le kell zárni, vagy szüneteltetni kell: ahogy jobban kijön. Nem is beszélve a rengeteg elhalogatott dologról, amik most mind beállnak a sorba, és szólnak, hogy hahó. Ha mindezek mellett az ember még keményen dolgozik is, akkor elmondhatom: az intézkedés nem leányálom.

Elsődleges feladatom most a cégem, cégeink egészséges elpasszolása, leállítása, visszaadása. Idő volt az is, míg körüljártam, hogy végelszámolni vagy eladni éri-e meg jobban, hogy milyen adóvonzata van, milyen bürokratikus hercehurca vár rám. Akinek cége van, javaslom hogy időben lásson neki - nagyjából négy hónap az átfutás, meg persze egy rakat pénz.

Közben elkezdtem a repülőjegyeket is keresgélni - 450 ezerről eljutottunk 360 ezer forintig, még szeretnék ennél lejjebb menni, úgyhogy érdeklődöm tovább. Erről majd feltétlenül beszámolok, de úgy tűnik, hogy a befutó a Pukeko Tamás által is emlegetett Eva Air lesz, 310 ezer környékén.

Optimálisan nagyjából tehát most kellett volna kezdenem a blogírást, mert mostantól lesz folyamatos, témába vágó információm. Úgyhogy lehet reszketni. Ma már írtam, és megteszem újra!