Akkor dobozolunk, doktorozunk, papírozunk

Karácsony megvolt, jelentem alássan, sűrű töltöttkáposztákkal meg buta filmekkel, délig alvásokkal. Mostan szépen nyugiban nekilátunk dobozolni. Úgy adódott, hogy ismerős fogja kivenni a lakást, ezért úgy döntöttünk, hogy nem vesszük igénybe a vámraktárat, elég nagy a kamra, a bedobozolt cucokat feltesszük oda, a képek maradhatnak a falon, stb.

Ilyen egyforma dobozokat vettünk, számosat. Ezeket három digites kódokkal látjuk el, és szépen excel táblába vezetjük majd, tartalom szerint. Arra kell figyelni, hogy azok a dolgok, amik vám szempontjából aggályosak (pl. textil, szalma, vagy bármilyen más organikus alapanyagú holmik) egy dobozba kerüljenek, jól azonosíthatóan, mert nagy valószínűség szerint költözéskor ezeket meg fogják majd szemlézni, nehogy bevivődjék valamilyen új-zélandra káros anyag.

Hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, hogy párom gitárja is jön velünk. Amikor elhoztam Amerikából, nem kértek érte semmilyen extra díjat, bár akkor is a 20 kilós kvótám fölött volt. Ha most kérnek, hát adunk. Biztonságosabb így, meg nem venném a lelkemre, ha szegény fél év kihagyás után vízhólyagosra pengetné az ujjait, szóval így.

A kis fejsze egyébként - annak ellenére, hogy csak 75%-ot kellett fizetni a jegyéért - teljes értékű utasnak számít, így neki is lehet egy 20 kilós bőröndje. A háromszor 20-ban azért talán elférünk majd - persze közelharcot kell majd vívni a lego- és bionicle készletek miatt, de hát ez van. Kész szerencse, hogy a nyárba megyünk, a pufikabátok és társaik valószínűleg maradnak, majd újítunk kint.

Most vadul járkálunk fogorvoshoz, pukkééktól tanultuk hogy ezt az utolsó pillanatra kell hagyni, mer úgy jó.

Pappa tanácsára kivágtattunk osztrákiába bankszámlát nyitni, mert nekik közvetlen kapcsolatuk van a NZ nemzeti bankkal, így nem kell ausztrálián vagy usán keresztül utalni. Így is borsos, de legalább csak egyszer vonnak a nemzetközi utalásért, és csak egyszer bukunk a konverzión.

Megyünk a dokibácsihoz is, hogy megállapítsa az egészségünket. Nagyon cuki volt, amikor felhívtam, megkérdezte, hogy milyen a testalkatom. Hebegtem egy kicsit, hogy hát ugye néhány kilót szívesen ledobnék meg minden, de azért összességében... miért is kérdi? Kiderült azután, hogy az NZ immigration az elhízást - jogosan - komoly egészségügyi rizikófaktornak tekinti, és a 30-as BMI index körüli, vagy feletti jelentkezőknek még egy extra teszten is át kell mennie, nevesül éhgyomorra cukorterhelés, meg EKG. Nekünk ilyen nem kell, bár most a bejgli+Gefülte de Tötő kombó után még nem mertem BMI-t számolni:)

A gyerekneműeknek nincs teljes vizsgálódás, neki csak pisiteszt meg általános felmérés lesz, max fél óra. Felnőtteknek nagyjából két órát vesz igénybe, és először el kell menni a mária utcába aids meg hepatitis vizsgálatra is.

Majd beszámolok erről a mulatságról.

Körbekajtattuk még az ex-munkaadókat is, hogy írjanak nekünk szerelmes levelet. Ezek nagyjából így néznek ki:

To Whom it May Concern:

Our company is... blabla a cégről.

Mr. X.Y has joined us as a ..... in évszám and left as a ..... in évszám. His main roles were ....... and ..... and also contributed to .......

X.Y is a sweetie pie. We heard about his plans in NZ and we wish him good luck.

Sincerely,

Név, beosztás, telefonszám, e-mail.

Egyiküknek sikerült 2009. december 20-at írni dátumnak, nem baj, legalább sokáig érvényes lesz:)

Ezen kívül még jól elfelejtettem erkölcsi bizonyítványt kérni, ami jelenleg postán beszerezető, és 2200 Ft-ba kerül. Szerencsére szólt a 007-es hogy ne feledjem. Elsőbbségivel küldtem el karácsony előtt két nappal, remélem vadul dolgoznak rajta a macák. Mikor lesz már elektromos az ügyintézés?

Még hátravan a szerelmünket bizonyítandó dokumentáció, mert hogy nem házultunk. Ennek egyik része egy fotóalbum, ezt összerángattam pdf-be, hogy csak a kezükbe tudjam nyomni, ha kérik. Szerelmünk hajnalán, pelyhedző állal és ifjonti hévvel kezdődik, aztán látszik rajta ahogy párom öregszik én meg fiatalodom az évek alatt. Szerencsére a kölyökpofa jól mutatja a progressziót, ahogy három éves édesből büdöslábú 10 évessé cseperedik. Ezt még ki kell egészíteni néhány levéllel, rokonzoktól és imerősöktől, akik azt nyilatkozzák, hogy ismernek és szeretnek minket és emlékeznek hogy évekkel ezelőtt milyen nagyon összejöttünk és hogy azóta is együtt vagyunk és sokszor mentünk együtt vacsizni meg színházba és sok sikert kívánnak nekünk. A rokonzokkal az a baj, hogy alig vannak, és nem is nagyon beszélnek semmilyen nyelven, így még egy e-mailre sem tudnának válaszolni, ezért inkább gyerekkori barátokra fogok támaszkodni.

Nagyjából ezek a történések, illetve vettem még egy csudás rózsaszín bőröndöt is, rózsaszín kézitáskával, ahh.